|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Magasra tett erkölcsi mércével... Köszöntjük Mádl Ferencet "Mindig olyan ember szerettem volna lenni, mint az édesapám. Művelt, olvasott gazdaember" - mondta Mádl Ferenc egyik nyilatkozatában e rá nagyon jellemző szavakat. A bándi szülői ház mestergerendájáról sokszor lekerült a Biblia és más értékes olvasnivaló. "Tudod, ha az ember az érdekeit és nem az elkötelezettségét nézné, akkor legjobb lenne, ha venné a kalapját, s azt mondaná, hogy na akkor csináljátok. De ezt mi nem tehetjük, mert mi hiszünk abban, amit csinálunk, s akkor a bajával együtt vállalnunk kell" - idézte Antall József halálos ágyán neki tett vallomását, amely rá is illik. Őt köszöntjük hetvenötödik születésnapján. Nem a volt minisztert, köztársasági elnököt, nem is a jog tudós professzorát, hanem mindezekben elsősorban az embert, Mádl Ferencet. Akinek "rugalmas és befogadóképes szellemiségét és értékrendjében magasra emelt erkölcsi mércéjét" méltatta 1995-ben Szabad György. Aki Simone Weil nyomán arra tanít, hogy "a hazát csak részvéttel szabad szeretni. S ehhez persze azt is tudnunk kell, hogy mit értett részvéten: a gondokkal, bajokkal való belső azonosulást. Nem a haszonelvűséget, nem az uralomra törést." Akinek az a meggyőződése, hogy "a felnövekvő nemzedék személyiségfejlődése érdekében az etikai értékekben való gondolkodás kiemelten fontos feladat. Nemcsak az egyházi iskolákban, hanem a világi iskolákban is szükség van tehát vagy a valláserkölcs, vagy a világi etika oktatására." Aki a maga személyes tekintélyével és példájával is hirdeti, hogy "lehetséges mások felé fordulva élni, készen arra, hogy megosszuk a többiekkel, ami a miénk. Nem a javaink mennyisége a fontos, hanem az, hogy tudunk-e adni belőle." Köszöntjük a hetvenöt éves Mádl Ferencet, aki nem csupán szavaival vált - nemcsak egyetemi hallgatóinak, de az ország népének - "tanár urává", hanem cselekedeteivel, tetteivel is. Amikor államfővé választotta az Országgyűlés, szinte első útja a Tövis utcai templomba vezetett, hogy az Úrnál jelentkezzék szolgálattételre, erőt kérjen a felelősség hordozásához. És ugyanitt, a Tövis utcai templom csendjében, majd közösségében adott hálát öt év múltán. Soha nem hivalkodón, hanem meggyőződése természetességével éli a hitét. Példás cselekedete volt a személyes elnöki ajándékok elárverezése a rekecsini csángó magyar iskolaközpont, az erdélyi árvízkárosultak, a daganatos betegek és a karitász javára. Látogatásai, egyértelmű állásfoglalása 2004. december 5. előtt és után a határon túli nemzetrészek mellett erkölcsi felelősségének és egyeneslelkűségének példái. Mádl Ferenc hirdeti ennek a nemzetnek az egyház történelmi szerepét is. "A magyar egyházak a történelem folyamán mindig nemzetfenntartó erőt képviseltek. Az egyház államalapításban játszott szerepe meghatározó volt, a történelmi katasztrófák idején sokszor az ország szinte nem is létezett, az egyházak tartották a nemzetet egyben. A határokon túl élő magyarok számára ma is magyarságuk megtartó ereje az egyház." Ez a meggyőződése sem maradt csupán elvi, elméleti. Valahányszor felkereste a pápát, vagy egyházi vezetőket fogadott, gesztusaiban, szavaiban is kifejeződött meggyőződése, világszemlélete. Köszöntjük a nemzet és egyházi közösségünk kiemelkedő személyiségét, Mádl Ferenc "tanár urat"! Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|