 |
 |
 |
 |
2006.01.29
|
Január 31.
Bosco Szent János ünnepe |
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
A keresztény értékrend közvetítői Átadták a Szalézi Szent Ferenc-ösztöndíjat Szalézi Szent Ferenc, az újságírók patrónusának ünnepén, január 24-én Erdő Péter bíboros ünnepi szentmisét mutat be a budapesti Egyetemi templomban. Ezen a napon kerül sor a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj átadására is a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nevében. Az egy évre szóló ösztöndíj - amelyet először 2001-ben ítéltek oda - célja a keresztény értékrend szakmailag megalapozott és hiteles képviselésének elősegítése az írott, illetve az elektronikus sajtóban. Idén két újságíró nyerte el a díjat. Az egyik díjazott Vizy Dorottya, a Petőfi Rádió Délelőtt műsorának szerkesztő műsorvezetője. Ahogyan Kiss Gyöngyi adófőszerkesztő megfogalmazta: a Petőfi Rádió egésze számára fontos a keresztény értékrend közvetítése, hiszen Magyarország keresztény ország, és a keresztény értékrend, amely sokak számára vállalható, hozzásegít minket ahhoz, hogy a világban visszaállítsuk a morális rendet, segít, hogy jobb, igazságosabb életet élhessünk. A rádiónak nagy büszkeség, hogy fiatal kollégánk e megmérettetés keretében elnyerte az ösztöndíjat - tette hozzá Kiss Gyöngyi. - A keresztény értékeket és az egyházi témákat nem szabad "kisajátítani" a szónak abban az értelmében, hogy csak bizonyos adókon közvetítjük azokat - vallja Vizy Dorottya. - Számomra fontos, hogy egy világi műsorban, amely nem konkrétan vallásos közönségnek szól, helyet kapjanak ilyen témák is. Munkám során kiderült, a Magyar Rádió hallgatóit érdekli a vallás, érdeklik az egyházak. A díj arról tanúskodik, hogy az emberek - felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül - fogékonyak ezekre a témákra. Egy világi műsorban is vannak eszközök arra, hogy bemutassuk például egy szerzetesnővér életét úgy, hogy az érdekes, tanulságos legyen, illetve hogy megtalálja benne mindenki azt, ami miatt ez szép a számára. Vagy hogy egy katolikus pap és egy rabbi beszélgetésén keresztül bemutassuk a cölibátust úgy, hogy az mindenki számára érthető legyen. A díj azt igazolja a számomra, hogy létezik párbeszéd az emberek között. Minden beszélgetésben éreztem: az emberek kíváncsiak egymásra. Engem személy szerint is különösen érdekelnek a vallások, az azok közötti hasonlóságok, illetve különbözőségek, és jó érzés közvetítőnek lenni ezekben a párbeszédekben. Műsoraimban nem foglalok állást, az a feladatom, hogy minél többet megtudjunk a megszólalókról. Pályázatomban klasszikus betelefonálós műsorok is szerepeltek. Hallgatóink sokféle vallást követnek, és vannak köztük ateisták is. Ezeknek a műsoroknak is az volt a tanulságuk, hogy az emberek meghallgatják egymást. Bár nagyon különböznek a vélemények, azt összhangba lehet hozni azzal, hogy érdeklődve végighallgatjuk a másikat. A rádió munkatársa mellett, az írott sajtó képviselőjeként Joó István, a Magyar Nemzet egyházi és kisebbségi tudósítója nyerte el az ösztöndíjat. - A Magyar Nemzet a saját szilárd értékrendjének szűrőjén keresztül tudósít az eseményekről - mutatott rá Liszkay Gábor főszerkesztő. - Ebben nagy hangsúllyal van jelen a keresztény tanítás képviselete: elsősorban a történelmi felekezetek, kiemelten a Magyar Katolikus Egyház öröksége aktuális gondolatai által. Meggyőződésünk, és az olvasóink elvárása is azt követeli, hogy a hitéletről, az egyház semmivel sem helyettesíthető közéleti szerepvállalásáról rendszeresen, avatott módon, nagy empátiával tudósítsunk. Megtiszteltetés a Magyar Nemzet számára, hogy munkatársunk nyerte el az ösztöndíjat, hiszen úgy érezzük, kollégánkon keresztül a szerkesztőség munkáját is elismerik. - Talán furcsa, de úgy tapasztalom: a keresztény értékeket a hírlapírás során akkor is nehéz képviselni, ha a munkaadó konzervatív beállítottságú orgánum - mondta a díjazott. - A médiában ugyanis túlságosan hat a politikai "adok-kapok" farkastörvénye, a hév elragadhatja a hívő újságírót is, ami különösen akkor veszélyes, ha a lapzárta szorításában alig van idő a szavak mérlegelésére. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az egyházat manapság sok igazságtalanság éri. Az egyetlen kereszténybarát politikai napilapnál kőkeménynek kell lennem, hogy lelepleződjenek a visszásságok, és a köztudatba kerüljenek az egyházak érvei. Ugyanakkor nem lehetek magam is igazságtalan, nem tehetek felebarátom ellen hamis tanúságot. Ez állandó hitbeli készenlétre sarkall... Nagyobb lélegzetű írásaimban - interjúkban, riportokban, jegyzetekben - természetesen több a lehetőség arra, hogy a hit világát, az egyház eredeti rendeltetését és életét bemutassam. Hálát adok Istennek, hogy lapomnál ilyenekkel is foglalkozhatom. A napilapos robot megterheli olykor az ember életét, viszont vígasztal, hogy nagy kiváltság hívő emberként vallási témákkal foglalkozni, az egyház világi sajtóbeli védelmét képviselni. Hiszen az egyház az, amely jó pályára állíthatja az emberi lelkeket, amely fenntarthatja minden körülmények között a társadalomban azt a reménységet, hogy a történelem végső soron jó kimenetelű lesz, és a nemzet sorsa is valami jóba torkollhat majd a "mindent helyreállító" Jézus Krisztus által. A Szalézi Szent Ferenc-ösztöndíj a katolikus egyház részéről az otthonlét érzését erősíti bennem. A bizalom és a megbecsülés erkölcsi hajtóerőt ad a szakmai fejlődéshez. Mindemellett az ösztöndíj érezhető anyagi segítséget nyújt ahhoz, hogy újságíró létemre az eddiginél ideálisabb fenntartója lehessek egy három kisgyermekes családnak. sz.a.
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||
