Minden korban és minden kultúrában

A szerzetesség titka spirituális céljában keresendő

Minden korban időszerű a szerzetesi életállapot, s ennek igénye olyan mélyen gyökerezik az ember lelkében, hogy - kultúráktól, vallásoktól függetlenül - mindenütt jelentkezik. A keresztény szerzetesség hármas fogadalma - szegénység, tisztaság és engedelmesség, különösen az első kettő - az evangéliumi tanácsokban gyökerezik. Isten lehető tökéletes szeretete és szolgálata, tehát a legmagasabb cél érdekében a szerzetesek túlmennek az átlagos keresztény erkölcsi törvényeken. Történelmi folyamatában az egyiptomi és kappadókiai sivatagok aszkétái, illetve remetéi után Nagy Szent Vazul alkotta meg az első összefoglaló, szerzeteseknek szóló reguláját, melyet az egységes keleti keresztény szerzetesség mindmáig követ. A nyugati szerzetesség alapítójának - különféle előzmények után - Szent Benedeket tekintjük, s a bencések telepedtek le legkorábban Magyarországon, még Géza fejedelemsége idején. A korai, úgynevezett monasztikus szerzetesrendek után a történelmi kor kihívásaira újabb és újabb szerzetesközösségek alakultak, sajátos küldetésük révén követve eredeti spirituális céljukat. Napjainkban is újabb szerzetességek jönnek létre, ennek Magyarországon is tanúi vagyunk, nemzetközileg pedig talán a legismertebb - ökumenikus - kezdeményezés a taizéi közösség. A szerzetesség - céljából következően - a történelem talán legelevenebb megnyilvánulása.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu