Álmodik a múlt

Kívül aranyos, belül irgalmas

Alig találtuk meg Ungvárnál a radnánci-gerényi utat, pedig útitársaim valaha itt laktak. Az ok egyszerű: a környező településeket bekebelezte a város, s ezért nincs, nem volt semmilyen útmutató tábla. E településről még azt is tudni kell - bár amit hallottam s olvastam, először kétkedve fogadtam, de az ásatás során előkerült kőfaragványok erős bizonyságul szolgálnak -, hogy valaha (IV. Béla rendelete alapján épült) kővár is volt. S ha igen, akkor ez a kerek kőtemplom állt a közepén, bár az adatok alapján a vár elég rövid ideig állott fenn. Egy XVII. századi összeírás, amely a várhoz tartozó majorságokat és épületeket sorolja fel, megemlíti a gerényi udvarházat. Nagy valószínűséggel ennek a nyomaira akadtak a régészek.

Az Árpád-kori Gerénybe - bizony, azonos a görény szavunkkal - 1972 óta készülök. Akkor jelent meg Gervers-Molnár Vera könyve a középkori Magyarország rotundáiról. Ezek között három olyan van, amelyek különlegesek, rendkívüliek, nehezen megmagyarázhatók: Kiszombor, Karcsa és Gerény. Mivel az első kettőt láttam és fényképeztem, ezért érthető, hogy erre is kíváncsi voltam.

De előtte meg kell említenem, hogy "a középkori Magyarország területén a román korban nagy számban épültek centrális egyházak: kerek plébániatemplomok, kápolnák, karnerek, karéjos templomok. Első emlékei már a X. század végén megjelenhettek Magyarországon, majd a XI. századtól egészen a tatárjárásig kimutatható továbbélésük. Legnagyobb részük kerek hajójú plébániatemplom, s ezek egy jellegzetes közép-európai építészeti körbe tartoznak. De a közép-európai hatások mellett más összetevők is közrejátszhattak a kerek és centrális templomok építésében. Az egyik ilyen hatás a bizánci egyházé lehetett. Apostag bizánci hatású egyháza mellett a Kiszombor-Karcsa-Gerény csoportról csak homályosan sejtjük, hogy előképei valahol a bizánci területen rejlenek."

De miért, mitől különös e három - immár az egyhajós templom apszisaként létező - rotunda? Mindhárom kívülről kerek alaprajzú, belső, hatszögletes középterükhöz hat boltozott, félköríves fülke csatlakozik, amelyek közül a keleti nagyobb a többinél. A középtér mindegyik templom esetében hatszögletes, tamburos kupolában folytatódik, melynek a súlyát a fülkék hordozták. A kupola épségben csak Gerényben maradt meg.

A XV. században téglalap alaprajzú hajóval meghosszabbított templom keleti falait és a körtemplomot páratlan értékű freskók díszítik. "A rotunda freskói 1360 körül készültek, egységes ikonográfiái program szerint, itáliai iskolázottságú hazai műhely munkája lehet. A megrendelő, az országbíró Drugeth György 1354-ben Itáliában járt. Utazásával és Nagy Lajos udvarának erős olasz hatásával magyarázható e távoli kisugárzás. A keleti és az északkeleti apszis félkupolájában fennmaradt freskó a Maiestas Dominit és a Trónoló Mária félalakját ábrázolja. Alatta a három keleti fülke oldalfalain Jézus életének jelenetei két sávban láthatók: az Angyali üdvözlet, Krisztus születése, Királyok imádása, Betlehemi gyermekgyilkosság, Menekülés Egyiptomba, Simeon karjaiba veszi a kis Jézust, Utolsó vacsora, Olajfák hegye, Péter levágja Kajafás szolgájának fülét, Krisztus Pilátus előtt, Ostorozás, Simeon Keresztjét viszi, Kálvária, Feltámadás, Mária koronázása, Krisztus Márta házában. A két nyugati fülkében egyes szentek önálló képei: György, Katalin, Erzsébet, Ilona és két püspök kap helyet. A főapszisban Krisztus látható az élet könyvével. A padovai-velencei műhelyek kisugárzására utalnak a mély érzelmekkel teli ábrázolások."

Az archaikus, népi imák egyik kezdő formuláját idézném befejezésként. Ez egy olyan szent egyházról szól, amely kívül aranyos, belül irgalmas, s az egyik (romlott) változat szerint közepe szünetes. Valószínűleg nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, ennél szebb és pontosabb "leírását" senki sem adhatja a gerényi kerektemplomnak.

Móser Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu