Szent Balázs egy garamszentbenedeki oltáron

Az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében garamszentbenedeki festőtől őriznek egy 1510-ben készült oltárt, amelynek egyik táblája a tizennégy segítő szentet együtt ábrázolja. A szenteket két sorban vonultatja fel a bányavárosi művész: a felsőben, balról másodikként Szent Balázst is, aki püspöksüveget visel a fején, és gyertyát fog. Az oltárt Simor János prímás 1875 előtt szerezte gyűjteménye számára, a garamszentbenedeki Szent Vér-kápolnából, majd 1933 és 1934 között restaurálták, kiegészítve a festékréteget a repedések mentén. Az oltárt még III. János apát rendelte meg: őt mint donátort láthatjuk térdelni az oltár egy másik tábláján. A térdeplő apát kezeiben egy gótikus ereklyetartót tart, amelyben az előtte álló Krisztus vérét fogja fel.

A gazdag, nemesi származású Szent Balázs az örmény Szebaszte püspöke volt a harmadik-negyedik század fordulóján. Balázs a keresztény közösséget nem a megszokott módon irányította: egy barlangban élt, s háziállattá szelídült vadállatok vették körül. Az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló "testőrség" sem tudta azonban megvédeni a keresztényüldözéstől: a helytartó elé került, aki megkínoztatta, majd lefejeztette.

Balázsról nagyon sok csoda leírása maradt fenn, melyeket a néphit is megőrzött. Az állatok szerették őt, hiszen védelmezte, gyógyította őket. Annyira szerették, hogy amikor egy farkastársuk elrabolta egy asszony disznóját, akkor a "vétkes" - püspöki kérésre - sértetlenül visszaadta a malacot gazdájának. A nő hálából ajándékokat hozott a szent börtöncellájába: húst, kenyeret és gyertyát.

Balázs a doktorok, a fúvószenészek védőszentje: a püspök egy alkalommal megmentett egy gyermeket a fulladástól, amit a torkában megakadt halszálka okozott. A püspököt Keleten a hatodik, Nyugaton a kilencedik századtól kezdve tiszteljük mint a torokbetegségek gyógyítóját. Az ezredfordulón jelent meg az ereklyéi iránti élénk kereslet, illetve ekkorra keltezhetjük az első fennmaradt ábrázolását is a római Szent Kelemen-bazilika altemplomából. A Balázs-áldás liturgiája a XVI. században keletkezett, majd a következő században vették fel a Római Szertartáskönyv függelékébe.

A február harmadikán ünnepelt Szent Balázst az esztergomi oltárképen csak a gyertya azonosítja biztonsággal: hiányzik mellőle a szokásos pásztorbot s a kínvallatására utaló sertésfej és gereben.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu