A Szeplőtelen Szűznek szentelt első templom

Jubileum Fóton

Ebben az esztendőben ünnepli az Ybl Miklós tervei alapján épült fóti templom százötven éves fennállását. A méltán egyik leghíresebb templomunk sorsa, regényes története, mai helyzete jól jelzi a történelem viharait, amely bár nem kellene, hogy a politikától (is) függjön, mai plébánosával, Sebők Sándorral beszélgetve mégis kiderül - gyakran annak befolyása alá is kerül.

Fót egykor katolikus közösség volt. A reformáció után, mivel a földet birtokló uraság református lett, a falu népe is áttért a protestáns hitre, apró kis katolikus magja a közeli Mogyoród egyházközségéhez tartozott. A XIX. század elején aztán a katolikus Károlyi István gróf vásárolta meg a birtokot. Az új tulajdonos Szűz Mária tiszteletére templomot szeretett volna emeltetni úgy, hogy a templom alatt családi sírbolt is legyen. A kor egyik legjobb építészét, Ybl Miklóst kérte fel 1845-ben a tervek elkészítésére. A templom titulusa különösen érdekes, hiszen a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése után ez a világon az első templom, melyet erre a névre szenteltek fel.

A ‘48-as szabadságharc késleltette a templom elkészültét, de a Pesti Vigadó mellett talán ez az épület a magyar romantika legszebb alkotása, amely 1855-re készült el. Valójában két egymásra épült templom a fóti négytornyos, háromhajós templom. Homlokzatán a Szeplőtelen Szűz szobra látható, míg belépve, a keleties hatások mellett a templom monumentális, mégis rendkívül arányos belső tere fogja meg a látogatót. Közvetlenül a bejárat mellett, jobbra, a torony alatt található Szent Lucentius vértanú ereklyéjével egy kápolna. Az egyházi szempontból rendkívül értékes ereklyét a Károlyi István grófot személyesen is ismerő IX. Piusz pápa ajándékozta a templomnak. Az ereklyéket a II. világháború során a szovjet katonák szétszórták, így jelenleg a még megmaradt csontokat egy faszobor mélye rejti az oltár alatt. A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, melynek egyik oltárképe Szent Györgyöt, míg a másik Szent Franciskát ábrázolja. Utóbbin a művész állítólag Károlyi Istvánt és családját örökítette meg. A főoltár festménye a Szeplőtelen Szüzet ábrázolja.

Lucentius vértanú kápolnája

A templom alatt található a Károlyiak sírboltja és sírkápolnája. A kápolna oltára Gaetano Bianchini alkotása, melynek előlapja egy márványberakásos intarzia. (A hagyomány szerint a világháborúban nagyon megsérült templomot az amerikaiak felújították volna, ha ezt az intarziát elvihették volna.) A sírboltban található szobrokat a Róma több templomát is díszítő Tenerani alkotásai teszik még szebbé.

A főoltár

A templom tíz esztendővel azután készült el, hogy a fótiak ismét önálló plébániát kaptak, elszakadva Mogyoródtól. 1855-ben azonban a püspök nem szentelte fel a templomot, így csak a plébános, Holló Mihály áldotta meg. Csak száz esztendővel később, Endrey Mihály püspök szentelte fel a templomot.

Kórus

Bár a Károlyiak katolikusok voltak, a település az 1932-es népszámláláskor lett ismét katolikus többségű. A legutóbbi népszámláláskor a 17 200 lakos közül 7200 vallotta magát katolikusnak, közel 3000 reformátusnak, 1000 pedig evangélikusnak. A történelem viharai Fótot sem kerülték el. A II. világháború után sokan költöztek a faluba. Aztán a hatvanas években nagyon sokan menekültek a falvakból a főváros felé, ám az akkori törvények miatt Budapesten nem kaphattak letelepedési engedélyt, így sokan Fóton álltak meg. Szabolcsból érkeztek a legtöbben, így sok görög katolikus is költözött a faluba. Ma Vácról látják el őket, mint szórványlelkészséget. A rendszerváltozás óta Budapestről nagyon sokan költöznek ki a már városi rangot kapott településre, hiszen a fővároshoz nagyon közel van, a közlekedés pedig kitűnő.

A közel húsz esztendeje itt szolgáló plébánosnak, Sebők Sándornak - számomra úgy tűnik -, két nagy kihívással kell folyamatosan megküzdenie. Az egyik, hogy a templom restaurálására, szépítésére előteremtse az anyagi fedezetet, másfelől, hogy a mindig változó lakossági összetételből az egyházközséghez fogadja azokat, akiket csak lehet. Talán ezért próbál számtalan formában találkozni a hívekkel. Óvodát, iskolát tart fent. Kismamaklubot szervez, és a házasoknak tart programokat. Átépíttette a plébániához tartozó egykori istállót közösségi házzá és hittanteremmé. A visszakapott egykori zárdaépületet, melyet a szocializmus alatt pedagóguslakásokká alakítottak, sok millió forintért rendbe hozatta, s most óvónőknek alakított ki ott szállást, de tervezi egy vallásos turisztikai iroda megnyitását és egy zarándokszállás kialakítását is. Tervezés, építkezés, renoválás tölti ki életének egy jelentős részét a szó szoros és átvitt értelmében is.

Építkezik lelkileg és fizikailag is. Mint ottjártamkor mondta: a lelki építkezés "szakmája". Az anyagi keretek megteremtése pedig szinte mindig Szűz Mária oltalmára, megtapasztalható segítségére utal. Szükség is van rá. Mesélte, hogy a legutóbbi kormányváltás óta semmilyen támogatást nem kap az államtól. (Több pályázatot is írtak, de forráshiányra hivatkozva mindet elutasították.) Mint említette: a tizenkilenc esztendő alatt, mióta ő a fóti plébános, az önkormányzattól összesen hárommillió forintot kapott. Pedig az Ybl Miklós tervezte templom turisztikai látványosság is. Bizonyára olyanok is meglátogatják, akik aztán a városban költik el pénzüket. De azt is megtudtam, nem adakozó kedvűek a helyi vállalkozók sem. Nagyobb összeget a nyugdíjasoktól és a szép számmal lévő nagycsaládosoktól kap csak. Őrájuk számíthat, őrájuk "építkezik".

Klubok, találkozók, konferenciák, vásárok, koncertek tarkították a százötven éves templom tiszteletére tartott megemlékezéseket. Eközben persze folyt a templomban a szokásos élet. Fóton több a keresztelés, mint a temetés, Fóton évente körülbelül ötven esküvőt tartanak. Mindezek a hívek és a lelkipásztor jó kapcsolatát is jelzik. A példás hitélet, a nagy Mária-tisztelet és a művészettörténetileg is jelentős templomépület adta az ötletet, hogy a Szentatyától kérjék a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templomnak a Basilica Minor rangot. Kérvénye most van előkészítés alatt. A történelem nagy viharai talán most elcsendesedtek Európának ezen a felén. Talán nem kell erre az elismerésre évtizedeket várni. Fót, a fóti templom, de különösen a fóti hívek megérdemelnék ezt az elismerését templomuknak.

Szöveg és fotó: Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu