Szólj hozzá!

Ha a hónap témája felkeltette érdeklődésedet, fogalmazd meg bátran és röviden (!) a véleményedet, és küldd el nekünk levélben (1053 Budapest, Kossuth L. u. 1.) vagy e-mailben (ujember@katolikus.hu) "Szólj hozzá!" jeligére. Véleményedet meg is jelentetjük, amennyiben ehhez hozzájárulsz. Várunk témaajánlatokat is.

Októberi témánk: Hétköznapi hősök, szentek

Sokan vannak. Én mindennap találkozom velük. Vannak, akiket nem ismerek, de látom őket. Találkozom velük az utcán, a buszon, a metrón, a kórházban, a bevásárlóközpontokban. És vannak, akiket személyesen is ismerek. Persze ők lennének a leginkább meglepve, ha így szólnék hozzájuk: hősök vagytok. Sőt szentek, vagyis egészen Istenhez tartozók.

Hősök, hétköznapi hősök... Egy régi LGT-dal jár a fejemben most, amikor próbálom megfogalmazni kik is ők. Már csak mondatfoszlányok jutnak eszembe, a versszakok sorrendjét sem tudom: Te aki embert gyógyítasz és gyereket tanítsz, éjjel tanulsz és fáj a szemed, ötkor kelsz, zötyögsz villamoson, az utcán újságot árulsz... Emlékszünk a dalra, amit nekik írtak. Sok közhely is jár a fejemben. Közeledik a karácsony. Ilyenkor szinte ömlenek ránk a figyeljünk egymásra és szeressük egymást mondatok.A tévé- és rádióadók könnyfakasztó riportokat közölnek, december huszonnegyedikén pedig megünnepeljük a "szeretet ünnepét". És aztán minden megy tovább, ugyanúgy.

Mitől is változna meg bármi is? Ha azokra a hősökre és szentekre, akik köztünk élnek egy évben csak egyszer figyelünk, ha az Istenfiú születését csillogó és negédes szeretetünnepként éljük meg, nem is változhat meg semmi. Pedig mindennap oda lehet fordulni valakihez. A magány hőseihez, a betegség hőseihez, az elhibázott életek romjai felett kesergő hősökhöz, a pályakezdő hősökhöz, az első gyermekét váró hősnőhöz, a nyugdíj előtt álló hőshöz, ahhoz a kis hatéves hőshöz, aki össze tudja olvasni élete első mondatait.

Hősök. Hogy szentek is? Egy kedves pap ismerősöm mindig így szólított meg minket, munkatársait: Hogy vagytok szentek? Volt ebben humor is, kedvesség is. Örülj, mert Istenhez tartozol és a testvérem vagy. És volt ebben szelíd figyelmeztetés is: Légy méltó ahhoz, hogy Istenhez tartozz. Figyelj rám, figyelek rád, mert testvérek vagyunk.

Igen, talán, ha meg tudnánk látni, hogy aki mellettünk él hős is, szent is, a karácsony sem lobbanna el úgy, mint a csillagszórók fénye.

Koncz Veronika

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu