Megszentelt magányban

Magyar szótól volt hangos, az Alpok hegyei között meghúzódó, amúgy csendes remetetelep. Még a hallgatási tilalmat is feloldották, mert nagy ünnep volt október 27-én az ausztriai Kinderalmban. Az első magyar nővér tett ünnepélyes fogadalmat a Betlehemről, Szűz Mária Mennybevételéről és Szent Brúnóról nevezett monasztikus családban.

Egy francia alapítású új szerzetesközösségről van szó, amely ugyanakkor nagyon régi hagyományokra tekint vissza. A rend a Szűz Mária Mennybevételéről szóló hittétel ünnepélyes kihirdetése után, 1950-ben született, női és férfi ága egyaránt van. Tagjait röviden Betlehemi (Kis) Nővéreknek illetve Betlehemi (Kis) Testvéreknek is nevezik. Szerzeteskongregációként 1986. június 24-én kapta meg az egyházi elismerést, és 1998. október 6-án véglegesítette a "két ágból álló egyetlen pápai jogú szerzetesi intézmény" konstitucióját a Szentszék.

A szerzetesek és szerzetesnők egy igen régi - és soha meg nem reformált - hagyományt, Szent Brúnó tanítását, a karthauzi lelkiséget követik. Napjuk nagy részét saját cellájukban töltik - teljes magányban és csöndben dolgoznak, imádkoznak, étkeznek, szegénységben és végtelen egyszerűségben élnek. Remete magányuk mottóját Jézus szavai alkotják: "Te, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz." (Mt 6,6)

A közösségi élet tengelyét a liturgia alkotja, amelyben a keleti egyház elemei is megtalálhatók.

A szerzetesi család gyorsan fejlődik, harmincnégy monostorban több mint hatszáz nő és harminc férfi tagja van - köztük egy magyar, Fr. Simeon, aki jelenleg Franciaországban szolgál.

A Magyarországhoz legközelebbi kolostor a Salzburgtól nem messze lévő Kinderalm, ezerháromszáz méter magasan a Salzach völgye fölött. Huszonnégy nővér éli itt megszentelt életét és imádkozik az egyházért, a világért.

A rend hazánkban történő letelepítésére is történtek már előkészületek. A ciprusi és egyiptomi alapítás után a tervek szerint Magyarország következik - a veszprémi érsekség területén.

A most fogadalmat tett kispesti virágkötő lány hat éve ismerkedett meg evvel az igen szigorú szerzetesrenddel. A jelöltidő után a Malika nevet kapta rendi elöljáróitól, ami királynőt jelent. Ideiglenes fogadalmát Márfi Gyula veszprémi érsek és a szerzetesközösség perjelnője, Isabelle nővér előtt tette le.

A kolostor nyitott, szívesen fogadnak bárkit rövidebb-hosszabb időre, aki hívő lélekkel szeretne visszavonulni, életrendezés, hivatástisztázás céljából. Amit ígérnek - személyes tapasztalat alapján - nem a sajátjuk: aki hozzájuk betér, a csendes magányban magával az Úrral találkozhat.

Varga János

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu