|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Isten hozott - és küld tovább Liszszabonból Városmissziósok a luzitánok földjén Egy régi legenda szerint Lisszabon a tengerből született, amikor a hajósok végre otthonra leltek benne a Téjo folyó torkolatában. Lisszabon lelkét csak akkor ismerjük meg, ha megértjük az itt élők kapcsolatát a folyóval, mely az óceánba fut. Ez a város befogad és továbbküld. Méltó tanítványa Krisztusnak, aki közösségébe fogadta, majd testvéreikhez továbbküldte tanítványait. Itt, Lisszabonban találkoztak egy héten át, november 6. és 13. között öt európai nagyváros, köztük Budapest küldöttei. "Egy héten át a Szűzanya lábaihoz helyezzük az Élet könyvét, Isten elé tárva a nagyvárosok lakóinak vágyait, örömeit, kudarcait, szenvedéseit egy igazságosabb és testvériesebb világért. Az élő Krisztushoz fordulunk, aki feltárta előttünk az élet teljességét. Köztünk él a nagyvárosok forgatagában. Folyamatosan felkínálja mindannyiunknak a teljesebb élet boldogító szeretetközösségét" - kezdte a lisszaboni városmisszió megnyitóbeszédét november 6-án este, a Téjo folyó partján épült Jeromos-templomban a vendéglátó, José Policarpo bíboros. Nem véletlen a helyszín kiválasztása: a XV. században innen indult Vasco da Gama új kontinensek felfedezésére. Misszionáriusok nemzedéke követte őt. Ma világszerte ötszáz olyan egyházmegyét tartanak számon, amelyet portugál hitterjesztők alapítottak. (Ezért kapják a lisszaboni érsekek a XVII. századtól a pátriárkai címet).
A városmisszió portugál hajója mellett navigál immár a bécsi, a párizsi, a brüsszeli és az esztergom-budapesti főegyházmegye hajója is - amint arra a találkozó résztvevőihez küldött üzenetében XVI. Benedek pápa utalt. Örömét fejezte ki, hogy az öt európai nagyváros főpásztorai összefogtak az új evangelizáció nemes ügyéért. A városmisszió abból a sürgető felismerésből született, hogy a keresztény kinyilatkoztatás kétezer éves üzenetét olyan megújult módon hirdessük kortársainknak, mely alkalmas rá, hogy elvezessen az európai kultúra gyökereihez, és jelenvalóvá tegye az evangélium hiteles emberségét. "Miközben nagyvárosaitok sokféle, áldásos módon megjelenítik a kereszténység üzenetét, sokan vannak még, akiknek szíve nem ismeri a hit szépségét és örömét" - szól a pápai üzenet. - Bátran, egyszerűen és gyöngéden törekedjetek megértetni, hogy az egyház a világ jövőjét hordozza, miközben minden embernek igyekszik megmutatni a hozzá vezető utat. Az ember jövője Isten, aki emberi arcot öltött Krisztusban. Általa ismerjük meg az igazi életet."
Az ünnepélyes megnyitó egyben az egész találkozó nyitánya, preambuluma volt - a szó klasszikus értelmében. A kiváló muzsikusok tolmácsolásában felcsendülő HändelMessiás című oratóriumának előadását mai portugál költők versei szakították félbe - a születés, a halál, a feltámadás szorongató kérdéseire keresve az emberhez méltó választ. A hallgatóság között pedig jelen voltak mindazok, akik a nagyvárost lakják: a köztársasági elnöktől egészen a legegyszerűbb bevándorlókig. Élet, halál, feltámadás, ezekre az elemi kérdésekre keresték a választ korunk emberének nyelvén, "egyszerűen és gyöngéden" az előadók és tanúságtevők.
Fiatal önkéntesek százai segítették a kongresszus rendezőit, hetven újságíró kísérte figyelemmel a kongreszszust és a hét városi missziós állomás munkáját. Ezekben százhúsz fiatal portugál és külföldi munkatárs dolgozott. Az ötvenöt plébánia katolikus családjai és húsz egyházi otthon fogadta a kongresszus négyszáz résztvevőjét. Magyarországról negyvenketten érkeztek.
Amint Párizsba és Bécsbe, úgy Lisszabonba is elkísérte a résztvevőket a misszió XX. századi védőszentje: Lisieux-i Kis Szent Teréz. Tízezrek keresték fel ereklyéit a székesegyházban, kérve, hogy a kiengesztelődés, a szeretet, a hit egy-egy illatos rózsaszirmával érintse meg kortársaink szívét.
A városmisszió az előző évek jól bejáratott ritmusában haladt. Imádsággal kezdődött a nap a már említett Jeromos- templomban. Ezt a délelőtt folyamán előadások és tanúságtételek követték. Szentmise jelezte a nap közép- és súlypontját délben, melyen a jelen lévő főpásztorokkal együtt közel száz pap koncelebrált. Erdő Péter bíboros kedden vezette a liturgiát. Délutánonként "műhelyekben" folytatódott a megbeszélés a hatékony, korszerű evangelizációról, melyet a város különböző helyszínein a gyakorlatban is kipróbálhattak a résztvevők. Bevásárló-központokban, pályaudvaron, belvárosi találkozóhelyeken igyekeztek a "kongresszisták" megszólítani a járókelőket, és az "Élő Krisztust" hirdetni. Nem hiányozhatott a találkozóról a fatimai Boldogaszszony sem, akinek mi, magyarok is sokat köszönhetünk. Amint vendéglátóm - akivel együtt utaztunk Fatimába - mondta, a csoda, amiért imádkoztunk, megvalósult: a kommunizmus összeomlott, testvérként köszönthetjük egymást, és kereshetjük együtt az evangelizáció új útjait. Lisszabon nem végcélja, csupán egy állomása ennek a nagyszerű és rendkívül fontos útnak. Ezért hallottuk többször is a városmisszió során: Isten hozott, és küld tovább benneteket Lisszabonból. Papp Tamás Fotók: Bodor György
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|