Ifjúság és vallás - a statisztika tükrében

A fiatalok közel fele a "maga módján" vallásosnak mondja magát

Az ifjúsági ügyekért felelős minisztérium megbízásából 2000-ben és 2004-ben is nagymintás ifjúságkutatást végeztek Magyarországon, melynek során mindkét alkalommal nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt kérdeztek meg kérdőív segítségével igen szerteágazó témákban. A felmérésben szerepelt néhány, a vallásosságra vonatkozó kérdés is, melyek segítségével lehetőség nyílik egyfajta képet alkotni a fiatalok vallásosságáról is. Az alábbiakban röviden, pontokba szedve ismertetjük az Ifjúság 2004 felmérésnek a vallásosságra vonatkozó legfontosabb eredményeit.

A vallásukat gyakorló fiatalok mintaadó szerepet tölthetnek be (képünk illusztráció)

A magukat egyháziasan vallásosnak mondók aránya változatlan, mindkét vizsgálatban 10% volt. Ebből valamivel több mint 6% katolikus vallású. Az összes fiatal közel fele a "maga módján" vallásosnak mondja magát. A 18 év feletti felnőtt korosztályhoz viszonyítva alacsonyabb mindkét vallásos kategória részaránya a fiatalok körében.

A 15-29 éves korosztály valamivel kevesebb mint 6%-a jár saját bevallása szerint hetente templomba. A korosztályon belül is eltérések mutatkoznak, a legfiatalabbak nagyobb arányban járnak rendszeresen templomba, mint az idősebbek, amiben szerepe lehet az egyházi középiskoláknak. Ugyanakkor a fiatalok templombajárásának gyakorisága valamelyest elmarad a felnőttekétől (8% a Tárki 2004-es felmérései alapján). Meglepő, hogy az idős korcsoportok templombajárási gyakorisága nem tér el jelentős mértékben a fiatalabbakétól - legalábbis a kérdőíves önbevallás alapján.

A fiatalok 45%-a vallja, hogy a katolikus egyházhoz mint felekezethez, vallási közösséghez tartozónak érzi magát. Ezzel szemben minden harmadik fiatal egyik felekezethez sem tartozónak vallja önmagát. A kisegyházak, szekták a fiatalok körében sincsenek jelen statisztikailag számottevőbb mértékben, mint a felnőttek esetében.

Egyes értékek személyes fontosságára vonatkozó kérdések is szerepeltek a kérdőívben, amelyeket a válaszadók 1-től 5-ig pontozhattak aszerint, hogy azok mennyire fontosak az egyén életében. Az osztályzatok átlagértékei alapján öszszehasonlíthatjuk a gyakorló katolikusok értékrendjét a teljes 15-29 éves korosztályéval. (Gyakorló katolikusnak azt tekintettük, aki magát a katolikus egyházhoz tartozónak vallja, s hetente jár templomba. Ez a kör a teljes fiatalság közel 4%-át tette ki.) Az átlagértékek alapján azt látni, hogy az értékek sorrendje nem különbözik jelentősen a két esetben. A gyakorló katolikusok - legalábbis ez alapján a teszt alapján - nem képviselnek gyökeresen eltérő értékrendet a többségétől. Különbségek azonban mégis mutatkoznak. Legalább egytized ponttal magasabb értéket adtak átlagban a gyakorló katolikusok: az udvariasságra, az egységre a természettel, a tradíciók tiszteletére, a társadalmi rendre és a nemzet szerepére, valamint természetesen a vallásra. Legalább ugyanennyivel adtak magasabb átlagértéket a nem gyakorló katolikusok a gazdagságra és a hatalomra, bár ez a kettő az ő esetükben is a két legutolsó érték.

Az egyik legfontosabb különbség a gyakorló katolikusok és a többség közt a közösségi aktivitás. Az összes közösségi, szervezeti tagságot tekintve az egyházi közösségi tagság a második leggyakoribb a sportklubok után. A gyakorló katolikusok 32%-a tagja valamilyen szervezetnek, közösségnek, míg a teljes korosztályon belül csak 15% ez az arány.

Több a lány a gyakorló katolikusok körében (54%), ugyanakkor valamivel több a fiú a teljes népességben.

Valamivel több gyakorló katolikus él községekben és Budapesten, míg az egyéb városokban összességében alulreprezentáltak.

A katolikus fiatalok családjának átlagos jövedelmi helyzete megegyezik az országos átlaggal.

A jövedelmi helyzet és a lakóhely településtípusa szerinti eloszlás alapján újra megerősítést nyert, hogy a fiatal vallásosak esetében már nem igaz az az állítás, hogy a vallásosak több szempont alapján is társadalmilag hátrányosabb helyzetűek, mint a nem vallásosak.

A katolikusok 47%-a, a teljes fiatalság 26%-a olvas legalább havonta szépirodalmat.

Egy átlagos fiatal közel másfélszer annyit (137 percet) néz tévét hétköznap, mint egy gyakorló katolikus (99 percet).

Úgy tűnik tehát, hogy a katolikus vallásukat rendszeresen gyakorló fiatalok korosztályukon belül egy szűk kisebbséget alkotnak, akik azonban nem alkotnak egy önálló, kikristályosodott értékrenddel bíró szubkultúrát, ellenben sok szempontból mintaadó szerepet tölthetnek be korosztályuk más tagjai felé.

Rosta Gergely

szociológus, a PPKE adjunktusa

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu