|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Befogadó egyház vagyunk" Papi találkozó a váci egyházmegyében Első alkalommal szerveztek a váci egyházmegyében papi találkozót az aktív lelkipásztorok számára. A szeptember 20-a estétől 21-én délig tartó programnak Máriabesnyő adott otthont. A szentségimádáson, imádságon és szentmisén túl elmélkedések, előadások szolgálták a közös feltöltődést. "Szerettem volna egyszer együtt találkozni az egyházmegye minden aktív papjával - fogalmazta meg a találkozó célját Beer Miklós püspök, aki két és fél éve áll az egyházmegye élén. - Természetesen mindegyiküket személyesen ismertem már, találkoztam velük búcsúk, bérmálások és más ünnepek alkalmával. De szerettem volna megosztani velük gondolataimat arról, miben látom ma papi szolgálatunk lényegét és egyházunk küldetését." Hogy milyen fontos a lelkipásztorok számára a találkozás, a kapcsolattartás egymással és püspökükkel, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a körülbelül százötven aktív váci egyházmegyés papból százharmincheten vettek részt a találkozón. "Kik vagyunk mi, papok? - tette fel a kérdést a püspök. - Az Eucharisztia Évéhez kapcsolódva is fontos, hogy elsődlegesen keresztény mivoltunkat éljük meg, ami azt jelenti, hogy a Szűzanya megnevezése, mint élő tabernákulum, eucharisztikus asszony, vonatkozik ránk, papokra is. Mindig arról beszélünk, hogy katolikusok vagyunk, illetve papok vagyunk, de fontos, hogy keresztényként jelenjünk meg, Krisztus megjelenítőiként, képmásaiként. Ez az elsődleges, és csak utána jönnek a konkrét feladatok." Tizenöt év telt el a rendszerváltozás óta, és sok változáson ment át a magyar társadalom. "Egyházunk helyzetével kapcsolatban úgy látom, el kell hinnünk, hogy Magyarország valóban miszsziós terület - folytatta Beer Miklós. - Ugyanakkor ennek azt is kell jelentenie, hogy senkit nem zárhatunk ki lelkipásztori szolgálatunkból. Nem csak azokkal kell törődnünk, akik rendszeresen templomba járnak és egyházi adót fizetnek. Akik most találkoznak először az egyházzal, azokon nem kérhetjük számon, miért nem küldik gyermekeiket hittanra, miért nem kereszteltetik meg őket. Ezért is különösen fontos a preevangelizáció is. Ne főiskolai szinten kezdjük el az igehirdetésünket, hanem készítsük elő az emberek lelkét, oszlassuk el a bizalmatlanságot, előítéleteket. A »szolgáltató egyház« helyett a közösségi egyház képét kell előtérbe helyeznünk. Befogadó egyház vagyunk. Ne egyedül dolgozzék a pap a hittanórán, elsőáldozásnál, jegyesoktatásnál, temetésnél, hanem vegye maga mellé azokat az embereket, akik tényleg megélik a hitet, hogy együtt találkozzanak azokkal, akik hozzánk, papokhoz jönnek, akármilyen élethelyzetről van is szó." Több egyházmegyében is tartottak hasonló találkozót, amelyek mind abból a felismerésből születtek: a lelkipásztoroknak szükségük van a papi közösségre, szükségük van egymásra. "Az Eucharisztia Évének nagy tanulsága egyházmegyénkben a nógrádsápi találkozó volt - mondta a váci püspök -, rádöbbentünk, milyen fontos a kapcsolattartás, hogy testvéregyházközségeket kell létrehoznunk: az egyházmegyén belül, vagy esetleg más püspökségek plébániáival. Fontos, hogy látogassuk egymást: búcsúkra, lelki napokra hívjuk meg egymást, szervezzünk közös lelkigyakorlatokat, hogy minél több személyes kapcsolat alakuljon ki egyházközségeink között." k.a.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|