Megnyílik a Művészetek Palotája

A "hangszerépítő": Zoboki Gábor

Március közepén megnyílik a Művészetek Palotája, benne a Nemzeti Hangversenyterem, a Fesztivál Színház, valamint az új Ludwig Múzeum, amely a párizsi Pompidou Központ kortárs és modern gyűjteményének anyagából válogató tárlattal debütál. A hangversenyteremben eddig próbaüzem volt, de a csarnok máris kitűnőre vizsgázott. A Budapest világvárosi rangját emelő Művészetek Palotájáról a tervezőt, Zoboki Gábort kérdeztük.

A Művészetek Palotája a Duna felől

- Furcsa pálya az enyém: bár építész vagyok, tízéves korom óta kiemelt szerepet játszott életemben a zene, jelenleg is kórust vezetek. A Művészetek Palotájának megtervezésével olyan hatalmas feladatot kaptam, amilyet száz évben csak egyszer kap építész. Különleges és talán szerencsés dolog, hogy a klasszikus zene rajongójaként építhettem hangversenytermet. Persze sok mindent kellett megtanulnom ehhez a munkához, de különösebb előtanulmányokat nem kellett folytatnom. Nyaranta különböző fesztiválokra, koncertekre, operaelőadásokra járok, így már ismertem Európa jelentősebb hangversenytermeit, dalszínházait. A tervezés során ugyancsak sokfelé jártam, alkalmam nyílt konzultálni számos szakemberrel. A legtöbbet talán a technikus kollégáknak köszönhetem, különösen is az építész-akusztikus Russell Johnsonnak, aki passzív zenerajongóból "hangszerépítővé" nevelt.

A színpad feletti hangvető

A Művészetek Palotájának modern, mozgalmas épülettömbje egy fegyelmezett, majdhogynem klasszikus ízlésű hangversenytermet foglal magában...

- Az általam tervezett "shoebox" (cipősdoboz) formájú terem valóban a XIX. századi hangversenyterem-építészet hagyományait követi, amelyből Budapest akkoriban kimaradt. Arányrendszere például a bécsi Musikvereinsaalra vagy az amszterdami Concertgebouw-ra hasonlít. Létezik egy másik építészeti irányzat, amely felborította az említett hagyományt. Az úgynevezett "vineyard" (szőlőskert) formájú termeknél az előadók középen helyezkednek el, s a közönség különféle tört teraszokon ülve veszi körül őket. Hozzám is közel áll ez a forma, ugyanakkor az akusztikusok jelentős része szerint a legszebb hangzás a klasszikus formájú termekben érhető el.

Befejeződött a hangolás időszaka?

- Az akusztika és a színpadtechnika kényes dolog, hosszú bejáratást igényel. Az elmúlt két és fél hónap a terem hangolásának intenzív időszaka volt, de a finomítás még évekig eltart. A színpad körüli részen komolyabb építészeti beavatkozások is történnek még. 2006 nyarára készül el teljesen a kilencvenkét regiszteres, ötmanuálos, 6712 sípos orgona.

A terem számos - hazánkban eddig nem ismert - technikai újítással büszkélkedhet...

- A hangversenyterem tökéletesen el van zárva a külső zajoktól, lényegében "világűrcsendet" lehetett teremteni benne. A teremnek önálló szerkezete van: anélkül ki lehetne emelni, hogy a ház összedőlne. Az egész - akárcsak a Fesztivál Színház - "gumiágyon" nyugszik, ezzel lehet tökéletesen kiküszöbölni a külső zajokat, rezgéseket. A terem egészét a változtathatóság jellemzi. A kivitelezéshez a Russell Johnson vezette amerikai ARTEC tervezőirodával kötöttünk szerződést. Ők már harminc termet hangoltak be a világ különböző pontjain. A budapesti az ötödik olyan Európában, amely feliratkozhat a legjobbak listájára.

Johnson elsősorban az oldalfalak nyitásával teszi változtathatóvá a hangzó teret. (A Fesztivál Színházban a mennyezet emelésével módosítható a zengés.) E technikával a szokásos két másodperces utózengési időt majdnem a duplájára tudjuk növelni, ezáltal "visszhangosabb", bársonyosabb, teltebb hangzást érhetünk el. A falakon végig behúzható fekete bársony függönysor segítségével erősítést igénylő könynyűzenei és dzsesszkoncertekre is alkalmassá lehet tenni a termet.

A színpad felett negyvennyolc tonnás, hatalmas hangvető ernyő függ. Ez elsősorban arra szolgál, hogy az előadók jól hallhassák egymást, de a szerkezeten mikrofonok, hangszórók, reflektorok is elhelyezhetők, sőt szükség esetén ellátja a színházi zsinórpadlás feladatát is. A pódium nagy apparátust igénylő művek előadásakor "két lépcsőben" bővíthető.

A koncertterem arányait tekintve emlékeztethet a gótikus katedrálisokra. Jovánovics György ezernégyszáz négyzetméternyi színes gipszreliefjei a templomi ólomüvegablakok érzetét kelthetik a látogatóban. A huszonöt méteres magasság ellenére barátságos a belső tér, amelyben ezerhatszáz ülőhely és kétszáz állóhely van. Jó lenne, ha a harmadik emelet idővel a zenerajongók állandó találkozási helye lehetne, igazi közéleti fórum. Ezért szeretném, ha az olcsó állóhelyjegy lehetőségét mindenki igénybe vehetné, aki hajlandó sorba állni érte, ahogy ennek például a bécsi Staatsoperben komoly hagyománya van.

A Fesztivál Színház ugyancsak univerzális játszóhely lesz...

- Ez egy "jól szóló", gazdag színpadtechnikával ellátott, négyszázötvenkét személyes nézőterű kamaraszínház. A színpadnyílás széltében "kihúzható", vagyis az adott előadás akusztikai és látványt érintő kívánalmainak megfelelően "blendeként" változtatható. Ugyanez vonatkozik a színpad felső, vízszintes élére is. Ezáltal "egy tér" produkciókat is létre tudunk hozni, vagyis hangversenytermi körülményeket tudunk teremteni, például kamarakoncertek számára. A mozgatható előszínpad zenekari árokká alakításával pedig barokk és korai romantikus operákat is előadhatunk.

Milyen műveket hallana szívesen a hangversenyteremben?

- Lesznek intim körülményeket igénylő dalestek, kamarazenekari koncertek, de elsősorban a grandiózus, (utó)romantikus műveknek lehet otthona. Ezeket eddig nem tudtuk méltó körülmények között megszólaltatni. Gondolok például Berlioz vagy Mahler egyes alkotásaira. Van egy titkos vágyam is: Fischer Ádám elvezényelhetné itt a Ringet. Szívesen hallanék Wagner-zenét ebben a térben. Ez a terem éppen a "szélsőségekért" született, így jelenleg az izgat leginkább, minden kihívásnak meg tud-e felelni.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu