A szent hely és a szent idő találkozásában

A nemzeti szentföldi zarándoklat emlékei

Nyolcszáz magyar zarándok járta végig a Szentföldet a püspöki konferencia elnökének, Seregély István egri érseknek a vezetésével 2000 februárjának utolsó hetében. A jubileumi év országos zarándoklata volt ez az út, Jézus születésének kétezredik évfordulóját ünnepelték, illetve a magyarok ezeréves kereszténységéért adtak hálát a gyökereknél a zarándokok.

A hegyi beszéd helye

"Ötödik evangéliumnak" is nevezik a szentföldi zarándoklatot, hiszen aki ott jár, lelkében átélhet, megírhat egy "saját evangéliumot". "Különleges élmény, amikor az ember látja azokat a helyeket, amelyekről a Szentírásban olvas - emlékszik vissza a zarándoklatra Hóka Sándorné, aki az út egy kisebb csoportjának szervezője volt. - És ez a zarándoklat a mai napig erőt ad, hogy elbírjam az élet megpróbáltatásait. Nagyon át tud hatni egy ilyen út, átadni, elmondani nem is lehet. Ott kell lenni, át kell élni."

Zarándokok a Jordánnál

Tizenhat kisebb csoport egymás után járta végig az Ó- és Újszövetség helyszíneit: a Jordán folyó partját, Názáretet, a Galileai-tó partját, a csodálatos kenyér- és halszaporítás helyszínét, Kafarnaumot, Kármel hegyét, a Jerikó melletti Negyvennapi hegyet, Betlehemet és Jeruzsálemet.

A betlehemi születés emlékhelye

"A Jordán folyónál volt az első alkalom, hogy az összes magyar zarándok találkozott, amikor megújítottuk a keresztségi fogadalmunkat - meséli Hóka Sándorné. - Nyolcszáz magyar nyolcszáz égő gyertyával állt a folyópatron... A másik ilyen megrendítő élmény az Angyali Üdvözlet templomában látni Mária kútját, ahol az Ige testté lett.

Jeruzsálem

Nagyon megható volt, ahogy piros-fehér-zöldbe öltöztették a magyarok tiszteletére a betlehemi Születés-templomot, és hallani ott a magyar énekeket.

A kenyér- és halszaporítás emléke mozaikképen

Végül pedig végigjárni és látni a Szenvedések útját. Ez a keresztút talán ťolyan voltŤ, mint Jézus akkori útja, nem is láttuk a stációkat az árusoktól, a sok ember lökdösődött, mégis felértünk a Golgotára. Nagy bizonyosság volt az, hogy amikor fejet hajtva - mert olyan alacsony az ajtó - beléptünk a sírhoz, láttuk, hogy nincs ott, feltámadt."

A názáreti Angyali Üdvözlet-bazilika

A magyar csoportok háromnapos közös programjának csúcspontja a jeruzsálemi Dávid-toronynál bemutatott vasárnapi ünnepi szentmise volt, amelyen Seregély István érsek mondta a szentbeszédet.

"Szent Pál, a nemzetek apostolának rómaiakhoz írt levelének bevezetésében olvassuk, hogy Jézus Krisztus feltámadásával Isten hatalmas fiának bizonyult - mondta akkori szentbeszédében az érsek. - Ez itt történt, Jeruzsálemben, mintegy kétezer évvel ezelőtt. Azóta az üres sír hirdeti ennek az emberiség történetéből kitörölhetetlen eseménynek az emlékét. Azóta nincs elveszett élet, mert a kő, amelyet az építők az emberi történelemben annyiszor elvetettek, szegletkőnek bizonyult, amelyre egyedül érdemes életet, családot, nemzetet és az egész emberiség jövőjét építeni."

Beszédében ezután az érsek békét kívánt a Szentföld népeinek, és köszöntötte a zsidó és a muzulmán híveket. "Jézus Krisztus feltámadásának városában, Jeruzsálemben ennek a keresztény magyar megújulásért imádkozó zarándoklatnak az ünnepén a föltámadt Krisztus elé térdelünk. Nincs más mondanivalóm, mint Tamás szava: én Uram, én Istenem. Én nem fogom ezt a világot megváltoztatni, de ha hozzád ragaszkodom, előbbre halad a világ."

Az út alatt a lelki vezetők mindenekelőtt az Istennel való, az ember számára megszakíthatatlan kapcsolatra irányították a figyelmet. "Első alkalommal a Kármel hegyén ünnepeltük Krisztus eucharisztikus áldozatát - mondta Seregély István. - A helyen, ahol Illés próféta óta nemzedékek sora művelte és gyakorolta az imádság művészetét, ott mi is az Istennel való kapcsolat legegyszerűbb gyakorlatának, eszközének megújítására törekedtünk az imádságban. Istennel csak akkor tudunk beszélni, ha ő szóba áll velünk, és ez megtörtént Názáretben, amikor az isteni Ige emberré lett, vállalta emberi sorsunkat. S ez az emberi élet minden szavával és tettével válaszra késztet bennünket. Jézus Krisztus hozta ennek a világnak az emberi élet eszményét, ugyanakkor az emberi esendőség egyetlen orvosságát, a megváltás kegyelmét is. Bízunk benne, hogy az élet, amelyet Krisztus megjárt, és amelyre bennünket hív, minket is el fog vezetni annak a feltámadásnak a dicsőségére, amelynek helyét Jeruzsálemben a Szent Sír-templomban fölkereste minden zarándok, hogy megtöltse szívét egy eljövendő teljes élet reménységével."

Az úton állami vezetők is részt vettek. Kövér László volt miniszter és Seregély István érsek a Dormitio altemplomában, a magyaroltár mellett egy emléktáblát leplezett le a kettős évforduló alkalmából. A táblán, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a magyar állam állított, ez olvasható: Szent István király emlékére, aki szorgalmazta a magyarok szentföldi zarándoklatát. Koronázásának ezredik évfordulóján.

"Az ország ezeréves kereszténységének megerősítését találja abban - mondja Seregély István az öt évvel ezelőtti zarándoklat jelentőségéről -, hogy katolikus és protestáns együtt imádkozott a szent helyeken, és ugyanazt jelentette számukra Betlehem és Jeruzsálem, valamint Jézus életének többi helyszíne."

Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor vallási és egyházügyi tanácsadója így nyilatkozott az útról: "Minden vasárnap az evangélium szövegeiről elmélkedem, az igét hirdetem, és végre szerettem volna látni, hol született az Evangélium. Másrészt számomra nagyon fontos, hogy a politikusok találkozzanak mindazzal, amit az egyház, a keresztyénség létrehozott."

Az útnak diplomáciai jelentősége is volt, Semjén Zsolt egyházi ügyekért felelős akkori államtitkár hivatalos programokon is részt vett. A zarándoklat ideje alatt ugyan éppen Egyiptomban tartózkodott a Szentatyával a jeruzsálemi latin szertartású katolikusok pátriárkája, Michael Sabbath, de megbízottja fogadta a magyar delegációt. Más egyházi személyiségek szintén érdeklődtek a magyar egyházi ügyek iránt. "Különös jelentőséget ad az útnak - nyilatkozta Semjén Zsolt a zarándoklat idején -, hogy Jézus Krisztus születésének kétezredik évfordulóján lehetünk Betlehemben, Názáretben és Jeruzsálemben. A szent hely és a szent idő egybeesése különleges kegyelmi közvetítő.

Szimbolikus jelentőségű, hogy az állam képviselői is jelen voltak a Dormitio-templomban a táblaavatásnál, hiszen Szent István királyunk sem választotta el személyében az egyház iránt elkötelezett és a király szolgálatát ellátó embert. Az állam és az egyház nem szembeállítandók. Hiszen az egyház a társadalomban van, a társadalom tagjai pedig az egyházban. Szent István mindig tiszta forrás a számunkra. A magyarság azért maradhatott meg, mert Szent István a kereszténység fundamentumára helyezte az ország sorsát, erre építette az ország katedrálisát politikai értelemben is. Nem véletlen, hogy Szent István zarándokházat építtetett Jeruzsálemben és Rómában is. Ennek vannak politikai, diplomáciai aspektusai is, de alapvetően lelki jelentősége volt. Az, hogy a magyarság ilyen módon a szent helyekhez kapcsolódva még inkább belegyökerezzék a kereszténységbe. Az emléktábla, amelyet elhelyeztünk, természetesen Szent István tiszteletének szól, de azon zarándokok tízezreinek is, akik az elmúlt ezer évben eljöttek ide. Őseink emléke adjon erőt és hitet annak a százezer és millió zarándoknak, akik az elkövetkezendő években, évszázadokban vagy évezredekben zarándokolnak majd el a Szentföldre."

-k.a.-

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu