Emlékek, álmok, realitások

Konferencia a vallási és zarándokturizmusról Komárom-Esztergom megyében

A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat, felismerve a vallási és zarándokturizmusban rejlő lehetőségeket, jobban meg kívánja ismerni az idegenforgalomnak ezt a méltánytalanul háttérbe szorított ágazatát, ezért március 3-án konferenciára hívta össze e téma jeles szakembereit, az egyház képviselőit és a megye területén található kegyhelyek vezetőit.

Összefogás nélkül nem lehet előrelépni a vallási turizmus területén sem - fogalmazódott meg a konferencián, és nyilvánvalóvá vált az is, hogy a turizmusnak ez az ágazata nem eléggé ismert és nem kellőképpen kiaknázott. A kérdést több oldalról lehet megközelíteni, mert van néprajzi, történelmi, kultúrtörténeti, de tagadhatatlanul gazdasági jelentősége is, és ezek sokszor elhomályosítják a hitbéli oldalt, holott egy hívő számára elsősorban ennek van jelentősége.

Esztergom a kulturális és történelmi turizmus célpontja csakúgy, mint a vallási turizmusé. Markánsan meghatározza a város jellegét az, hogy Szent István szülőhelye, hogy itt van a Szent Adalbert-székesegyház - az ország legnagyobb temploma -, benne a magyarországi reneszánsz egyik legértékesebb alkotása, a Bakócz-kápolna és az ismert Várhegyi Madonna kegykép. De a jövőben egyre inkább nemzeti zarándoklatok célpontjává válhat Mindszenty József bíboros sírja is. Kiss-Rigó László püspök az esztergomi nagy szeminárium épületének felújítási és hasznosítási terveit ismertetve elmondta, hogy a tervek megvalósítása után otthonra talál majd benne a hittudományi főiskola, a bazilika levéltára, a Keresztény Múzeum anyagának egy része, lehetőség nyílik majd kutatócsoportok elhelyezésére, lesz konferenciaközpont, kulturális, oktatási célokat is szolgál majd, és zarándokcsoportok fogadására is alkalmas lesz.

Felszínre került az a tény, hogy a vallási turizmus is fejlett infrastruktúrát és hozzáértő szakembereket kíván, viszont a templomok és zarándokhelyek ezt a legritkább esetben tudják biztosítani. A Mátyás-templom Kulturális Központjának vezetője, Fenyő Róbert kifejtette, hogy az olyan szolgáltatásokat, mint az idegenvezetés - különös tekintettel az idegen nyelven történő szakszerű vezetésre - és az üzemeltetéssel járó egyéb igényeket meg kell fizetni, így ezekben az esetekben belépő szedése indokolt. Viszont a kimondottan vallásgyakorlás céljából érkező zarándokokat fogadó búcsújáró helyek az ilyen bevételre nem számíthatnak.

Madari Gyula, a Makrovilág Zarándok Utazási Iroda igazgatója tizennyolc éves tapasztalatait összegezve arról is beszélt, hogy a szakrális légkör, illetve azoknak a helyeknek a meglátogatása, ahol igazoltan jobban áramlik a kegyelem, sokat jelent a hívők számára, és azokat is megérinti, akik nem szakrális céllal csatlakoznak egy-egy zarándokcsoporthoz.

A majki remeteség a történelmi múlt, a csatkai búcsújáró hely a néprajzi vonatkozások összefüggésében mutatkozott be, Péliföldszentkereszt pedig az ősi zarándokhelyen ma is dinamikusan működő kegyhely, lelkigyakorlatos és ifjúsági központ állandóan megújulni képes sokszínű arcát tárta fel a konferencián.

Vannak régi zarándokhelyeink, melyek újrafelfedezésre várnak, vannak helyek, melyeknek vezetői azt remélik, hogy a közeli jövőben reflektorfénybe kerül majd mindaz, ami rájuk van bízva, és vannak élő, hittel és hagyománnyal egyaránt átitatott szent helyeink, melyeket meg kell ismertetnünk a jelennel, és meg kell őriznünk a jövő számára, sosem feledve a lényeget, amit a Szentatya a turizmus 22. világnapján kiadott üzenetében így fogalmazott meg: "A keresztények - legyenek akár turisták, akár turistaipari dolgozók - mindig tegyék rá a turizmusra az Evangélium pecsétjét."

Lengyel Erzsébet

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu