Zsille Gábor

Szinte még meg sem

Égj el, nézett a szemembe hosszan

mindjárt az első éjjel, az apró falusi

templomban állva - szinte még

meg sem érkeztem. Égj el egészen,

tette a vállamra kezét, hajadon

kússzanak végig a lángok, arcod

emésszék fel a nyelvek, a parázs,

peregjen alá a hamu, a salak,

arcod és szíved olvassza eggyé

a tűz, a szikra, a zsarátnok, aztán

formálja újra. Egészen égj el,

könnyű légy, faágon fennakadt

pernye, súlyos légy, mederbe

temetett lecsiszolt kő, szelíd légy,

hamuszín kabátod ujján egy pihe.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu