A csend

Opera a választógyűrű titkáról

"Tudom, fiam, hogy fáj, de csak tűrjed, mert ez a választógyűrű. Meg nem szabadulsz most már tőle, amíg annak az ujjára nem húzod, akit mindennél jobban szeretsz a világon. Ujjadon a gyűrű, szíveden az abroncs addig. Hanem ha annak az ujjára húzod, akit mindennél jobban szeretsz, akkor nem leszel többé elhagyott, akkor azt soha el nem veszítheted. ... Ha nem annak adod, akit legjobba szeretsz, ha másikat választasz, bizony az élettől elválasztod, és ujjadra a gyűrű, szívedre az abroncs visszaszáll." (Balázs Béla: A csend - részlet)

A Szegedi Nemzeti Színházban február 11-én tartották Huszár Lajos A csend című operájának ősbemutatóját. A jeles kortárs zeneszerzővel még a premier előtt beszélgettünk.

- Balázs Béla Hét mese című könyvét egy kedves ismerősöm adta a kezembe. Elolvasva úgy éreztem, ez életem nagy operatémája. Elemi erővel hatott rám a történet, amelyet lehetetlen megrendültség nélkül olvasni. Molnár László, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója még 1994-ben rendelt tőlem operát, amit három-négy év alatt megírtam. Akkor azonban lemondtam a szegedi szerződésemet, hogy részt vehessek a Magyar Állami Operaház Millenniumi Operapályázatán. A csenddel végül a harmadik díjat nyertem el.

Darvasi László szövegkönyve mennyire tér el az eredeti történettől?

- Balázs Béla a történetet rövidre zárja azzal, hogy a főhős, Péter odaadja az egykor édesanyjától kapott csodálatos gyűrűt a tündérnek (a Csendnek), megszabadul a gyűrű okozta, szívet szorongató lelki fájdalmaktól, megszabadul a múltban történtek terhétől s a vágyakozástól. Az operában nem jelenik meg a vágyaktól való elszakadás. Darvasi szélesebben bontja ki a történet zárójelenetét, amely egy kút mellett játszódik. Ezt én találtam ki, s azt akartam, hogy a kút "megszemélyesüljön" egy színfalak mögötti kórus formájában. Ennek a résznek a szövegét is magam írtam. Péter és a tündér találkozása, valamint a gyűrű átadása után már csak a zene szól. Nyitva hagytam azt, mi történik Péterrel: boldogan meghal, vagy a tündérrel átlép egy másik világba. De az is benne lehet, hogy megjelenik a három ember, akiknek Péter korábban a halálát okozta, és ők "taszítják" Pétert a tündér karjaiba. A darabot záró zenével a transzcendenciára utalva valamiféle emelkedettségre, katarzisra törekedtem.

Dramaturgiailag hogyan épül fel az opera?

- A történetet négy jelenetbe sűrítettük. Az első az anya halálával zárul, Péter menekül a tündér elől. E menekülés vissza-visszatérő motívum. A második jelenet Péter és Pál barátságáról, vándorlásáról, valamint a Muharossal való találkozásról szól. A harmadik középpontjában Péter és Ilona fellobbanó, majd - a lány gyűrű titkát firtató követelőzése miatt - kihűlő szerelme áll, az utolsó kép pedig Péter és tündér egymásra találása.

Az egyes képek felfoghatók az emberi élet különböző állomásainak, hiszen mindaz, amin Péter keresztülmegy, az ember fejlődésének egy-egy stációja: az anya-gyermek kapcsolat, a barátság, a szerelem, végül a transzcendens megtapasztalása. A történet több szempontból is párhuzamba állítható egy másik Balázs Béla-mű, A Kékszakállú herceg vára gondolatiságával.

Jóllehet a tündér és a Muharos mesei alakok, ugyanakkor a cselekménynek számos realista, sőt naturalista mozzanata van, ami alapvetően Balázs Bélának köszönhető, s amire Darvasi még "rá is tett" egy kicsit. A gyári jelenetben például munkások beszélgetnek a kevés fizetésről - mikor már nem a család, s az élet fontos, mert az anyag költözött a lelkük helyébe, az uralkodik felettük...

Műveiben törekszik a hagyományos és a "modern hangzásvilág" ötvözésére. A csend széles érzelmi skálán mozgó történet, amelyben a hangnak, a zenének, a csendnek és a zajnak eleve fontos szerepe van. Mindez nagyon inspiráló lehetett...

- A csend minden szempontból összetett opera. A stíluskeveredést a cselekmény is indokolja. A szerelemnek, a halálnak, az ironizálásnak és minden egyébnek megvan a maga zenéje, motívuma. A kocsmai jelenetben például megjelenik a harsány mulatozás, a nótázás. Voltak aggályaim azzal kapcsolatban, hogy a stílusbeli "eltérések" miatt nem törik-e meg a darab egysége. A környezetemben azonban egyre többen vannak - többek között a darabot betanító két karmester -, akik megnyugtattak: nincs szó stílustörésről, és bízhatunk abban, hogy a mű a hallgató számára "egységes világot" tükröz majd.

Művei között számos vallásos tárgyú darabot találunk.

- Germekkorom óta érdekelnek a vallási témák. Különösen maga az áhítat foglalkoztat. Már zeneakadémista koromban is írtam bibliai ihletésű kórusműveket. Első fontosabb darabomat, a 69. zsoltárt még a hetvenes években komponáltam tenorhangra és zongorára. Aztán újabb kórusművek következtek: az Ave Maria, a Dies Magnificatus, az Agnus Dei. Az Ikonok - Pilinszky János emlékére, szoprán hangra és kamarazenekarra készült. Nem Pilinszky-dalciklusról van szó, valójában misét írtam, amelyben a latin misetételek között egyetlen vers szerepel a költőtől, nevezetesen a Harmadnapon a Credo helyén. Ezt a művemet már többször is eljátszották, legutóbb Pannonhalmán.

2003-2004-ben komponáltam a latin nyelvű Passiót, amelyben a négy evangélium szövegei keverednek. Az előadó apparátus négy szólóénekesből, énekkarból, orgonából és ütőhangszerekből áll. A Passió részletét a közeljövőben Esztergomban fogják bemutatni.

Dolgozik most valamin?

- Pillanatnyilag A csend próbáinak lázában égek. Úgy tudom, a szegedi társulat áprilisban Budapesten is be fogja mutatni az operát. Távolabbi terveim között szerepel egy Vincent Van Goghról szóló kamaraopera komponálása, Kocsis István monodrámájának szövegére. Nagyon szép írás, lebilincselő szituáció. Arról szól, a festő hogyan viaskodik saját festői mivoltával, prédikátori múltjával, betegségével és magányával.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu