|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Parma Fidei - A hit pajzsa "Mi sem vagyunk itt véletlenül..." A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 2002-ben alapított "parma fidei - a hit pajzsa" kitüntetést az idén február 26-án a Központi Papnevelő Intézet dísztermében adja át Mádl Dalma asszony, a köztársasági elnök felesége. Az idei díjazott Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek, akiről az egyik korábbi kitüntetett, Bolberitz Pál mond majd laudációt. A nagy lelkesedés és a vörös csillagokat ledöntő felvonulások után jött a megtorlás. Sokakat internálótáborokba hurcoltak. Az egyházmegye papjait is három-négy hetes turnusokban börtönbe vetették, hogy vallomásaik alapján összeállíthassák a forradalomban megsemmisült kartotékjaikat az egyházakról, így kerültem én is 1957. március elején, 36 éves koromban, harminchatod magammal a fehérvári börtön 36-os szobájába, miután az éjszakai házkutatások után már több egyházmegyés papot "begyűjtöttek". Börtöntársaim mind rendes emberek voltak: bányász, vasutas, ügyvéd és tanár, keresztény és zsidó, sőt olyan párttagok is, akik megundorodtak a tapasztaltaktól, és a forradalomban a nép mellé álltak. Letartóztatásuk okául legtöbbjük munkahelyi irigységre vagy bosszúra gyanakodott. Én csak a békepapokra gyanakodhattam. Végre kihallgattak. Shvoy püspök úr baráti körére, látogatóira voltak kíváncsiak. Én azzal tértem ki, hogy bár a palotában lakom, de a többi városi pappal másutt étkezem. [...] Hogy a bizonytalan helyzetből fakadó tépelődésről eltereljük a figyelmet, mindegyikünk vállalta, hogy délelőttönként előadást tart saját munkaköréből, főleg olyan szempontból, amit mindenki érdekesnek tarthat. [...] Egyszer csak rám került a sor. Én az egyiptomi József történetét mondtam el, hogy őt becsületes istenhívő létére sorra érik az igazságtalanságok. Irigy testvérei eladják rabszolgának, aztán úrnője rágalmazza meg, mert nem hajlandó beleegyezni csábításába, majd rabtársa feledkezik el róla. De végül megfejti a fáraó álmát a hét kövér és a hét szűk esztendőről, hogy a bő termésű évek feleslegét elraktározva a hét szűk esztendőben élelemmel lássa el nemcsak az egyiptomiakat, hanem saját családját és testvéreit is, akik őt korábban meg akarták ölni. Így lesz a Megváltó előképe. Mi sem vagyunk itt véletlenül, mondtam a társaimnak, hanem az Úristennek megvannak velünk a tervei. (Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek Számvetés című könyvéből)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|