A tevékenység az imádság formája

Ősi bencés élet Bakonybélben

Műhelyek a kolostor udvarán

A béli monostor - így említik a régi iratok, s a ma itt élő szerzetesek is a Bakony hegyei között található bakonybéli bencés közösséget. A monostor elnevezés - a kolostorral szemben, bár mindkettő szerzetesek lakóhelyét jelöli - arra utal, hogy monasztikus életet élő szerzeteseket találunk itt, akik imádsággal és kétkezi munkával teremtik meg az Istenre tekintő ember életének egyensúlyát. A monasztikus szerzetesi életformát II. József király az 1780-as esztendőkben szinte teljesen fölszámolta, a szerzeteseket - köztük a bencéseket is - "társadalmilag hasznos" tevékenységre kötelezve. Amikor I. Ferenc király 1802-ben engedélyezte a szerzetesrendek szabad működését, a bencés atyák szerették volna az ősi életformát visszaállítani, ám erre a megváltozott viszonyok közepette nem volt lehetőségük - bármennyire hihetetlenül hangzik is, egészen 1998 őszéig, a bakonybéli monostor újraalapításáig.

Kis Domonkos perjel

Kiss Domonkos perjel atyával sétálunk a monostor kertjében, ahol a gyümölcsfák, a különféle termő bokrok és gyógynövények a tavaszi újraéledésre várnak. Mintha csak a monasztikus bencés szerzetesi sorsot példáznák: bármilyen hosszú legyen is a tél, eljön az idő, amikor minden újra kihajt.

Anzelm testvér "birodalma" a műtárgymásoló műhely

A béli monostor Pannonhalma után a legrégebbi magyar szerzetesi alapítás. Szent István király 1018-ban Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt monostort hozott létre a később szentté lett Günther, niederalteichi bencés szerzetes kezdeményezésére, aki - a hagyomány szerint - Gizella királyné nagybátyja volt. A monostorok alapítása - az ispánságok és a püspökségek mellett - a magyar államalapítás szerves részét képezte - ezt is olvashatjuk abban a könyvecskében, mely három esztendeje jelent meg a béli bencések kiadásában, s 1018-tól az 1998-as újraalapításig mondja el Bakonybél történetét.

Adalbert atya

Talán nem mindenki ismeri Szent Mauríciusz történetét. Maximiliánusz császár idejében a thébai légió tisztje volt. A légió katonái az alsó-egyiptomi Théba városának környékéről származtak. A vidéket ekkor már nagy arányban keresztények lakták. A katonák között és szép számmal volt kriszuskövető, ezért Mauríciusz vezetésével ellenszegültek a császár keresztényüldözésre szólító parancsának. Súlyos következményei lettek a parancs megtagadásának. A légiót először megtizedelték, majd mintegy hatezer hatszáz embert mártíromságra ítéltek. Mindez a mai Genf városától nem messze történt, s a társaiban a hitet tartó Szent Mauríciusz nevét viseli mindmáig az ismert síparadicsom, St. Moritz.

Anzelm testvér

Bakonybél kezdeti idejéhez egy másik szent neve is kapcsolódik: a hét esztendős remeteségbe ide vonuló Szent Gellérté. A település szélén ma is megtalálható egy forrás mellett az a barlang, ahová gyakran elvonult Gellért, s ezekben az években írta meg teológiai tárgyú munkáit.

Téli csend a kolostor kertjében

Ezzel a szellemi-lelki múlttal élünk itt, mondja Domonkos atya, aki eredetileg biológia-könyvtár szakos szerzetes tanár, korábban a győri bencés gimnáziumban, majd Pannonhalmán tanított, 1989-től a rend budapesti tanulmányi házának elöljárója volt, 1997-ben visszakerült Pannonhalmára, majd egy év múlva harmadmagával megtelepedett Bakonybélben.

Középkori padlólap gipszmásolata

Mi volt az indíték, kérdem, de talán fölöslegesen is, hiszen Szent Benedek regulájában a szerzetesség egyik fajtájának tekinti a remetéket. S ez máris jelzi, hogy a monasztikus élet még a Szent Benedek előtti időkre, egészen az egyiptomi sivatagban az első századokban élt atyák idejére vezethető vissza. Egy régi szerző egyszerűen így fogalmaz: "A szerzetes az, aki elkülönült mindenkitől és egyesült mindenkivel."

Megmunkálásra váró öntvények

A bakonybéli monostor ajtaja mindenki előtt nyitva áll. Nemcsak azért, mert a szerzetesek a falu lelkipásztori ellátását is végzik, hanem várják és befogadják a vendégeket, akik olykor néhány napig, máskor akár hetekig bekapcsolódnak az életükbe: együtt imádkoznak és végzik a kétkezi munkát.

Korábban, 1950-től egyházi szociális otthon működött a monostorban, egészen 2003 december végéig. Amikor a szerzetesek idetelepedtek, tudatosan azzal a szándékkal tették, hogy Bakonybélben újra meghonosodjék az ősi, Szent Benedek-i élet, amelynek sarokpontja, megint csak a Regulából idézve: az imádság és a munka - ahogyan latinul közismert: ora et labora.

A szerzetesek száma időközben hatra növekedett, majd hárman visszatértek kiindulási helyükre. 2001-ben csatlakozott hozzájuk Izsák testvér, aki tanulmányait Rómában végzi. Így összesen négyen vannak, s kicsiny melléképületekben laknak. A barokk időkben emelt mai monostor üresen áll. Néhány esztendeje - miután 1995-ben jogilag visszakapta a bencés közösség - fölújították a tetőzetet, ám az épület annyira leromlott, hogy mai formájában lakhatatlan. Egyedül a korábbi szociális otthon konyháját működteti a helyi önkormányzat, innen látják el a falu óvodáját és iskoláját.

A rendi megfogalmazás szerint a béli monostor előbb cellaként működött, 2000-ben függő perjelség lett, ettől kezdve szerzetesjelöltet is fogadhatnak. Domonkos atya mellett Adalbert atya szerzetes pap, Anzelm testvér pedig örökfogadalmas szerzetes. Mindhárman tekintélyes szakállat növesztettek, bár nem feltétlenül ehhez az életformához kötődik a viselet.

Elindulunk, hogy megnézzük az egyes műhelyeket, melyek a szerzetesek érdeklődési köre szerint jöttek létre. Domonkos atya például a gyertyamártó és gyertyaöntő műhelyben foglalatoskodik napi hét órát, amennyit szabályzatuk a kétkezi munkára előír. A délelőtti tevékenység után következik a déli imaóra, az ebéd, majd visszatérnek a műhelybe.

Hogyan alakul az életformájuk, tudakolom, mire Domonkos atya a maga bölcs, derűs személyiségével így válaszol: egyszerűen, olykor-olykor kemény föladatok elé állítva. Mint kiderül, sokféle tennivalóval kell megbirkózniuk, de a legfontosabb az istendicséret szolgálata.

Naponta öt imaórát végeznek, szombaton és vasárnap, munkaszünet idején hatot.

Anzelm testvér "birodalma" a műtárgymásoló műhely. Múzeumi tárgyakról készít hiteles, ahogyan mondja, nemes másolatot, bronzból vagy másfajta öntvényből, netán éppen terrakottából. A "nemes" kifejezés az anyag- és méretazonosságot jelenti. A nyers öntvényt - bronzból, cinkötvözetből vagy ezüstből - ma még öntőműhelyben rendelik meg, de remélik, előbb-utóbb - különösen, ha nő a testvérek száma - önálló öntőműhelyt is létrehozhatnak. A magyar-történelem szakos tanár, Anzelm testvér szakmaszerető élvezettel mutatja az elsősorban szakrális műtárgyakat, s magyarázza a másolatkészítés műhelytitkait. S ott sorakoznak az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár becses darabjai, de külföldi múzeumokból származó ötvösmunkák is: a jeruzsálemi zarándokkereszt, az esztergomi korpusz, az athoszi kálvária, a latin, az ír, a sínai, az etióp, a kopt mellkereszt. De találunk mai alkotásokat is, így például Péri József korpuszait. Amikor arról kérdezem Anzelm testvért, a mai ötvösmunkák miféle zsűrizésen mennek át, kiderül, a közösséghez számos művészettörténész, alkotó, múzeumi ember csatlakozik, akik részben szakmai szempontból, de lelki meggyőződésük szerint is a bakonybéli monostor holdudvarához tartoznak.

A csöndes, szemlélődő életforma így is találkozik a szellemi, fizikai aktivitással. S amint egyre inkább bepillantást nyerek az itteni életbe, ismét csak igazolását látom annak az egyszerű megállapításnak: a szerzetesség minden történelmi időben korszerű életforma.

A könyvkötő műhely Izsák testvéré, ahol most - a római tanulmányok idejére - pihennek a szerszámok, a kerámiaműhelyben Adalbert atya dolgozik, Domonkos atya pedig bevezet a gyertyamártás mesterségébe. Hozzátartozik a gyógynövénykert és a gyümölcsös irányítása is. Az itteni terményekből gyógy- és élvezeti teák, lekvárok, szörpök készülnek, kézi munkával, vegyszer nélkül, saját recept szerint, ami a kolostori termékeket mindig is jellemezte.

Vajon az itteni szerzetességhez előföltétel a kézügyesség, mire a bencés testvérek mosolyognak: - Mindenkinek van valamihez adottsága. S a monostoron belül mindenfajta lehetőség adva van: ha valaki fával szeretne és tud bánni, másvalaki netán üveggel, agyaggal... így a monostori termékek palettája a szerzetesek egyéni adottságai szerint bővülhet.

A zarándokudvar mellett belépünk a monostor saját kis boltjába, ahol forgalomba hozzák termékeiket. Bakonybéli föliratos zacskókban ott sorakoznak a gyógy- és fűszernövények: borsmenta, fodormenta, citromfű, körömvirág, bazsalikom, kakukkfű, orvosi zsálya, bíborkasvirág, majoránna, lestyán, tárkony.

Mintegy hetven gyümölcsfájukat, melyek között alma, körte, szilva, cseresznye, birsalma található, két éve - panaszolja Domonkos atya - a vadak eléggé tönkretették. A bogyós növények közül a fekete ribizli, a málna és a josta, mely az egres és a fekete ribizli hibridje, szépen fejlődik.

Azután a szó ismét visszatér a monasztikus életformára. Domonkos atya szerint ma - még egyházon belül is - alig ismerik ennek valódi arculatát. A monasztikus életet inkább a női közösségek őrizték meg, s a magyarszéki karmelita nővéreket, a kismarosi és az érdi ciszterci közösséget említi. A férfi szerzetesközösségek közül a dámmóci görög katolikus szerzetesek - név szerint említi őket: Atanáz és Fülöp atya - próbálkoznak ezzel az életformával.

A régi kolostorépület a maga, templomhoz simuló harmonikus tömbjével, felújításra vár. Domonkos atyáék remélik, néhány éven belül sor kerül erre, s akkor kialakíthatják a ma nagyon hiányzó káptalani termet és könyvtárat, s lesz elegendő szerzetesi szoba a közösség új tagjainak.

A kétkezi munka nem robot, amit kényszerből végeznek, hanem fölszabadító, alkotó tevékenység. Az alkotás jót tesz az embernek, lelkivilágát is jótékonyan formálja. A tevékenység az imádság egyik formája - magyarázza Domonkos atya. A műtárgymásolatok a hívő ember világához tartozó alkotások, a gyertya szintén, akár profán, akár templomi használatba kerül: szellemi-lelki inspirációt ad, attól indíttatva helyezi az ember akár étkezéskor is az asztalra.

Vajon szándékosan ősi anyagokhoz ragaszkodnak, a bronzhoz, a terrakottához, az agyaghoz, a viaszhoz? Nyilván ez is szerepet játszik, de mint mondják, sokkal közelebbi magyarázat is adódik: - Egyszerű technikákkal, egyszerű eszközökkel dolgozunk.

A mai fiatalok számára hogyan fogalmazná meg a bakonybéli élet lényegét, ezt a mindig modern életformát? - kérdem a perjel atyától, aki bízik abban, hogy majdan - a tagok számának gyarapodásával - ismét önálló apátsággá válik a béli monostor.

"Aki egyszerű, istenkereső életet kíván élni, annak lehetősége és esélye nyílik Bakonybélben erre. Semmi rendkívüli nincs benne, az ősi szerzetesi hagyomány és a spiritualitás motiválja a szerzetes életét" - hangzik az útmutató válasz.

Elmer István Fotó: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu