Az emberség pecsétje

Megemlékezés Endrédy Vendelzirci apátról

Száztíz éve, 1895. január 19-én született a Somogy megyei Fertőendréden. A ciszterci rendbe való belépésétől a Szent Bernát-i "konverzió", a mindenestül Isten felé fordulás programját élte halála pillanatáig: visszafordulni és visszafordítani minden erőnkkel a világot, és benne mindenekelőtt az embert, a teremtő Isten felé.

Szerzetes pap volt, apáttá választásáig, 1938 márciusáig a rend budapesti Szent Imre Gimnáziumának matematika-fizika tanára, végül igazgatója.

A szerzetesek szétszóratása után 1950. október 29-én a nyílt utcáról rabolták el az ÁVO emberei. Koholt vádak alapján tizennégy évre ítélték. Megszégyenítő kínzások közepette többször verték félholtra... 1956 végén rövid időre kiszabadult, majd újból a börtön következett. 1957 augusztusában "szabadult", kijelölt kényszer-tartózkodásihelye a pannonhalmi Öreg Szerzetesek Otthona lett, ott élt 1981. december 29-ig, halála napjáig.

Visszapillantás című legutolsó feljegyzésében írta: "Az első, amit ebben a visszapillantásban megállapítok az, hogy nem adnám oda a hatévi börtönélet szenvedéseit semmi földi kincsért. Valami óriási értéktöbbletet kaptam. Kijártam a legmagasabb ťfőiskolátŤ, kezemben a diplomája, s rajta a pecsét: több emberség... - A második, amit megállapítok, hogy minden szemét, ringy-rongy ember is lehet fény, örök fény, ha egyszer rásüt Isten napja, és felszabadítja gonoszsága borzalmas terheitől. Ezért nem tudok én haragudni senkire megbántóim, kínzóim közül, senki gonosz emberre. Szeretnék értük imádkozni úgy szívből, igazán, hogy megtérjenek, jó emberek legyenek."

Ennyit mondhat röviden volt Mesteréről egy tanítvány.

Kerekes Károly, O. Cist. apát

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu