Kikapcsolódni jó!

A címben foglalt megállapítás igazságáról újra meg újra megbizonyosodhatunk, ha rászánjuk magunkat, és kimozdulunk megszokott környezetünkből, hogy valahol máshol töltsünk el egy délutánt, egy hétvégét vagy egy egész hónapot - egyszóval: hogy kikapcsolódjunk.

Így történt ez velünk is, amikor családos közösségünkkel ismételten a Mátrát választottuk közös kirándulásunk helyszínéül. A bagolyirtási egyházi üdülő adottsága - a szolid, de a pihenést és elvonulást mégis minden szükséges eszközzel szolgáló háttér - magától értetődő módon illeszkedik a lelkigyakorlatozni, elvonulni vagy éppen csak kirándulni, töltekezni vágyók igényeihez. Mi huszonnégyen, házaspárok és egyedülállók, valamint a félévestől tizenkét éves korig szinte minden korosztályt képviselő gyerekek valahogy úgy gondoljuk, hogy szükségünk van erre az évente legalább egyszer visszatérő alkalomra.

Az ilyen helyeken a megérkezés és elhelyezkedés során meglepetésszerűen viszsza-visszatér az az élmény, hogy az állandó fizikai és szellemi háttérzaj hiánya és a leegyszerűsödött élet természetes módon oldja a mindennapok során ránk rakódott feszültségeket.

Balázs szerint, aki négy gyermek édesapja, fizikailag nem mindig pihenés az egész családdal kirándulni, mégis megéri eljönni és közösen eltölteni ezt a hétvégét. Sőt, minden fáradtság ellenére elmondható, hogy amikor együtt van a család, akkor igazán teljes a kikapcsolódás. Egy ilyen hétvége értékére sokszor csak utólag ébredünk rá, amikor kiderül, hogy az új környezetben milyen távolra kerültek tőlünk például munkahelyi feladataink.

Trixi, három kisgyermek édesanyja is megerősíti mindezt, amikor elmondja, hogy jó eljönni erre a pár napra. Szerinte ezeknek a közös kirándulásoknak az a nagy előnye, hogy ugyanazokkal a barátokkal más környezetben lehet találkozni, és ez felszabadultságot ad. Mindemellett a megszokott közösségi alkalmaknál hosszabb, közösen eltöltött idő lehetőséget ad arra is, hogy kötetlenebbül beszélgessünk, ami az emberi kapcsolatoknak jót tesz.

Van úgy, hogy a szeretet kifejezése időt kíván - ezt már én teszem hozzá, és itt nemcsak a felnőttekre, hanem a gyerekekre, sőt elsősorban a gyerekekre gondolok. Ismert, hogy bizonyos életkorban a gyerekek számítanak az egyik "legkonzervatívabb" korosztálynak, mivel biztonságukat az állandó, kiszámítható tárgyi és emberi környezetben vélik megtalálni. Mégis, az a tapasztalatunk, hogy kirándulásaink során az új élmények, kapcsolatok olyan vonzerővel hatnak számukra, amelyek elhagyásra késztetik ama bizonyos anyai szoknyát.

Réka öt és fél éves, Ábris hét, Peti kilenc. Már a reggeli előtt érezni, hogy Réka valamit szeretne mondani a fiúknak. Odaül hozzájuk az asztalhoz és a végén - igaz, részben szülői közvetítéssel - kiderül, mit szeretne: kedvenc meséskönyvéből olvasna nekik egypár oldalt. A fiúk ráállnak, bár látszik, hogy ilyen fiatal meseolvasójuk még nem volt. Peti elmondása szerint nemcsak az esett jól, hogy Réka olvasott nekik, hanem az is, hogy a kedvenc könyvéből tette ezt. Hozzáteszi, hogy ilyenkor jó, hogy sok a barát, és sokat lehet játszani, kirándulni.

A több korosztályból álló gyerekcsapat számára, ha lehet, még változatosabb ez a pár nap, melynek végére új barátságok születnek. Trixi szerint a kisebbek számára felemelő és imponáló, hogy a nagyobbak időt fordítanak rájuk. A nagyobbak pedig - mindamellett, hogy a velük egykorúak társaságát keresik inkább - átérzik felelősségüket, amikor a kicsik egy rövid időre óhatatlanul kikerülnek a felnőttek látóköréből, és segítik őket, figyelnek rájuk. Ilyenkor minden gyerek számára nagy élmény az, hogy a legkülönbözőbb helyzetben mérhetik meg magukat és válhatnak egy kicsit "nagyobbá".

Arra a kérdésre, hogy mi e pár nap varázsa, talán Peti válasza illik ide leginkább, amikor a "Mi volt a legjobb a közösségi hétvégén?" kérdésre így felelt: "Találkozni Ábrissal". Igen, a táj szépsége mellett a másikkal való találkozás az a meghatározó élmény, amely valóban képes felszabadítani minket, és képes valódi kikapcsolódást nyújtani nekünk. A testvérrel, a (fele)baráttal való találkozás nekünk, hívő embereknek az Istennel való találkozást is jelenti. Vele, akinek nevében mondtuk el közös zsolozsmánkat, mentünk el közösen szentmisére a mátraszentimrei templomba, és akinek nevében több mint tíz éve megalakítottuk közösségünket.

Dancsok Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu