|
Hit és zsenialitás Lisznyay Szabó Gábor-emlékhangverseny Székesfehérváron Lisznyay Szabó Gábor zeneszerző, egyházkarnagy, zenetanár születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából orgonahangversennyel tisztelgett a művész emléke előtt Tóth József Miklós karnagy, papnövendék július 29-én a székesfehérvári Prohászka-emléktemplomban. A jeles zenepedagógusra, zeneszerzőre és karnagyra szívesen emlékeznek mindazok, akik ismerték, és azok is, akik művein át kerültek kapcsolatba vele. A hangversenyen jelen volt Lisznyay Szabó Mária, a művész leánya, a kántorképző tanára, aki maga is édesapja nyomdokain jár. Elmondta, hogy édesapja embersége méltán legendás, hisz a szerzetesrendek szétzavarásakor évekig egyházzenére oktatta a szerzeteseket, képzett belőlük kántorokat, hogy megélhetésüket biztosítani tudják. Otthonuk mindig nyitva állt azok előtt, akik segítségre szorultak. Közvetlen volt, jó humorú, de lénye tiszteletet sugárzott. Zenei szolgálata révén komoly ökumenikus kapcsolatokat épített ki, hisz hívő katolikusként huszonegy évig volt a Dohány utcai zsinagóga orgonamestere, és egykori barátai úgy őrzik szívükben az emlékét, mint olyan vezetőét, akinek a keze alatt öröm volt dolgozni. Lisznyay Szabó Gábor életműve rendkívül gazdag. Zenekari, kamara-, orgonaművek és dalok mellett húsz misét, valamint számos egyházi és világi kórusművet alkotott. Ezen a hangversenyen nyolc mű szólalt meg, melyekből képet kaphattunk a művész jellegzetes hangvételéről és egyéni stílusáról. Olyan művek is elhangzottak, melyek csupán a véletlennek köszönhetően menekültek meg az enyészet elől. - Ez a hangverseny csak és kizárólag Lisznyay Szabó Gáborról szól, akit évtizedekig méltatlanul mellőztek. Vannak zsenik, vannak nagyon jó szakmai tudással rendelkező alkotóművészek, és vannak olyan zeneszerzők, akiknek a zsenialitása mélyen megélt hitükből táplálkozik - ilyen volt Lisznyay Szabó Gábor -, jellemezte a zeneszerzőt Tóth József Miklós, az előadó. - Jó volna, ha műveit minél szélesebb körben megismernék és játszanák. Nagy öröm számunkra, hogy a soroksári plébánia nagylelkű támogatásának köszönhetően nemrég hagyta el a nyomdát szerzeményeinek második kötete. Lengyel Erzsébet
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|