"Wellness" - jó közérzet jó pénzért?

Ez az angol szó nálunk is igen gyorsan meghonosodott, nemcsak a testkultúra fiatal hívei, de a lelkileg-fizikailag megfáradt, végtagfájdalmaktól gyötört idősek körében is. Míg a fitness a fizikai erőkifejtéssel szerzett erőnlétet, edzettséget ("fittség"-et) jelenti, addig a wellness - legalábbis a szó eredeti értelmében, illetve az embert teljes egészként szemlélve - egyaránt magában foglalja a fizikai, emocionális, spirituális és intellektuális fittséget és a harmóniát.

Szent Lukács felújított szobra a budapesti gyógyfürdő udvarán

Következésképp a wellness életmód szerint élők egyik fő irányelve a lelki egyensúly és béke felfedezése, életük dinamikussá, kiegyensúlyozottá, harmonikussá tétele kellene, hogy legyen. A modern kor embere viszont inkább olyan szolgáltatásként ismeri és igényli, mely a kívánt jó közérzetet kizárólag a szauna, a pezsgőfürdő, a szolárium, a különböző szépségápolási és relaxációs technikák révén éri el. Meglehetősen technika- és energiaigényes és természetesen igen drága szórakozás ez (vízkezelés, illetve -visszaforgatás, örvényképzés, "zubogtatás"), így a "good feeling" megszerzése sokak számára immár elképzelhetetlen a csúcstechnika és speciális szerek (olajok, luxus egzotikus piperecikkek) nélkül. Mintha a római korban lennénk, egyre több helyen kínálnak Kleopátra-fürdőt, svájci kecsketej-emulziót s különböző aromapára-kúrákat. Az effajta csábító kínálat eredményeként a ma embere számára az egészség megvásárolható árúvá degradálódik, s szemében a betegségek leküzdésére, illetve az öregkor elviselésére kizárólag a fenti pótszerek adják az erőt és az egyetlen lehetőséget.

A gyulai Várfürdő vendégei a szanazugi Körös-parton

Mielőtt azonban kígyót-békát kiabálnánk e modern terápiára, igyekezzünk itt is meglátni a teremtett világ, benne az emberi alkotás ajándékát.

A test- és fürdőkultúra több ezer éves módszerei (köztük igen sokszor a testi-lelki gyógyulást kérő és eredményező szertartásai) a Bibliából is ismertek. Dávid a 23. zsoltárban Isten jóságát és kegyelmét mint fejére hulló olajat köszöni meg, és a János-evangéliumban is arról olvashatunk, hogy aki a Beteszda fürdőbe lépett, "meggyógyult, bármilyen betegségben sínylődött is" (5,4). A divatok hajhászásával nem vádolható emberek közül is sokan éltek a fürdők jótékony hatásaival. Kodály Zoltán is rendszeres vendége volt például a mindmáig közkedvelt (eredetileg a betegek patrónusáról elnevezett) Szent Lukács fürdőnek, s a híres teológus, Karl Rahner is Kneipp-kúrára járt innsbrucki tartózkodása idején.

Épp a fiatal korától tébécében szenvedő katolikus pap, Sebastian Kneipp (1821-1897) által alkalmazott s azóta széles körben elterjedt gyógyító eljárás mutat rá a keresztény tanítással összhangban álló, a víz, a gyógynövények, a mozgás, az egészséges táplálkozás és a lelki harmónia egységén alapuló egészségmegőrzési módszer helyességére, mely ráadásul - s számunkra ez a lényeg - megadja az üdvözítő "mentális technikát" is testi esendőségünk és véglegesen törékeny egészségünk elviseléséhez, illetve alázatos elfogadásához. Következésképp, a fürdőhelyi kúra is jó eszköz lehet a teljes gyógyuláshoz - nem utolsósorban a kapcsolódó nagy-nagy séták, hangversenyek, nemes olvasmányok, s egyéb tudatosan megválasztott, léleképítő program révén. Mert a Sík Sándor által megfogalmazott (kétszeresen is költői) kérdésre, hogy "Hát az öreg, aki hordoz / Harminchárom nyavalyát / S kétszer annyi gyöngeséget / Honnan vegye mosolyát?", nyilván nem az a válasz, hogy a wellness-fürdőből.

Szende Ákos

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu