Olimpia és egyház

Augusztus 13-án kezdődnek Athénban a XXVII. Nyári Olimpiai Játékok versenyei. A világ figyelme Athén felé fordul, ahol az ókori sportversenyek felelevenítése céljából az első újkori játékokat is rendezték. Vagy lehet, hogy nem is ott kezdődött?

Az újkori olimpiák létrejöttében és történetében jelentős, de ma már a közvélemény által alig ismert szerepet játszottak a keresztény egyházak, különösen a katolikus egyház. Alain Arvin-Berod francia filozófus, történész megállapítása szerint Pierre de Coubertin bárót messze megelőzően, már a francia forradalom idején felmerült az első újkori játékok terve. 1792-ben a konvent az első köztársaság kikiáltását a párizsi Mars-mezőn - ahol most az Eiffel-torony áll - tartott olimpiai versenyekkel kívánta emlékezetessé tenni. Valójában ez volt az első újkori olimpia.

A XIX. században azután a francia iskolák, köztük a katolikus intézetek folytatták a sportversenyeket. Henri Didon francia domonkos szerzetes, maga is iskolaigazgató fogalmazta meg először e versenyekre a jelszót: "citius, altius, fortius", vagyis gyorsabban, magasabbra, távolabbra. Ezt vette át később Pierre de Coubertin, akinek nevéhez valójában az fűződik, hogy felkeltette a nemzetközi érdeklődést a már korábban újjáéledt olimpiai játékok iránt.

A már említett domonkos szerzetes, Henri Didon mutatta be különben 1896-ban Athénben az első szentmisét az olimpia alkalmából.

Didon nyolcévesen, 1848-ban került Grenoble-ban katolikus iskolába. Ott már 1832-ben szervezett sportversenyek kezdődtek a püspök jóváhagyásával. (Akkoriban nem volt még testnevelés és iskolai sportoktatás!) Amikor aztán Párizs mellett, Arcueilben lett domonkos igazgató a Nagy Szent Albert iskolában, meglátogatta őt Coubertin báró. Megosztotta vele problémáját, hogy a kultúrharc miatt nem lehet sportversenyekre összehozni az állami és katolikus iskolák tanulóifjúságát. Didon páter azonban megtalálta a megoldást: 1891. március 7-én megtartották az első ilyen versenyeket. Erre az alkalomra szólt jelszava: gyorsabban, magasabbra, távolabbra! Egy hétre rá megjelent Coubertin cikke ezzel a címmel. 1894-ben pedig a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alakuló kongresszusán javasolta az olimpiai játékok mottójának.

Henri Didon atya akkor is kitartott az olimpiai eszme mellett, amikor egy évvel később Le Havre-ban olimpiai kongresszust rendeztek. Ő tartotta a megnyitó beszédet.

A másik ismert olimpiai jelszó is egyházi eredetű. "It is not winning that counts, but participating", vagyis "A részvétel fontosabb, mint a győzelem". Ez Ethelbert Talbot pennsylvaniai episzkopális püspöktől származik. A lausanne-i olimpiai múzeum és tanulmányi központ szerint az amerikai püspök az 1908-as londoni olimpia alkalmából mondott prédikációjában hangzott el először.

Az "ép testben ép lélek" és a sportszerűség erkölcsi követelményei, valamint a játékok idejére kívánatos fegyverszünet mind arra utal, hogy a sport akkor szolgálja igazán az embert, ha erkölcsös és emberséges játék, küzdelem marad.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu