Az ökumenizmus kihívásai hazánkban és Európában

Kránitz Mihály a PPKE rektorhelyettese a keresztény egységtörekvésekről

2001-ben Strasbourgban az Európai Egyházak Konferenciája (KEK), valamint az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) vezetői aláírták a keresztény egységtörekvések irányelveit összegző Charta Oecumenicát. Egy évvel később magyarországi egyházi méltóságok aláírták a Charta elfogadásáról szóló nyilatkozatot, elkötelezve magukat az európai ökumené mellett. Idén november 13-án Csurgón tartottak konferenciát a Charta irányelveiről katolikus, református és evangélikus előadók részvételével. A konferencián egyházunkat Kránitz Mihály a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorhelyettese, a Charta Oecumenica magyar fordításának egyik lektora képviselte. A teológus professzort az ökumené mai helyzetéről kérdeztük.

Szkeptikus vélemények szerint a magyarországi egységtörekvések az év eleji ökumenikus imahét eseményeivel általában ki is merülnek. Ön, gondolom derűlátóbb...

- Igen, főként ha a mostani csurgói konferenciát tekintjük, ahol Laborczi Géza nyíregyházai evangélikus lelkész, Szászfalvi László országgyűlési képviselő, református lelkész és jómagam közösen elmélkedtünk az ökumené célkitűzéseiről. De említhetném, hogy a közeljövőben Leányfalun kerül sor a Charta nemzetközi szintű áttekintésére.

Hazánkban az elmúlt tíz évben a keresztény egyházak megkezdték a múlt sebeit gyógyító, az egységet építő ökumenikus tevékenységet. II. János Pál pápa első magyarországi látogatása alakalmával megkoszorúzta a debreceni gályarabok emlékművét, ezt követően a protestáns egyházak látogatást tettek Esztergomban Kőrösi Márk, az egyik kassai vértanú emlékszobránál, majd 1996-ban Csepregen tartottak ökumenikus összejövetelt a kiengesztelődés jegyében a kétszáz csepregi evangélikus vértanú emlékhelyén. Új lappal kezdhetünk tehát, és megújuló érdeklődéssel fordulhatunk egymás felé. Elmondhatjuk, hogy a személyes kapcsolatokban már régen meghaladtuk a vádaskodások szintjét. Elfogadjuk azt, hogy valaki a saját lelkiismerete, a vallásszabadság alapján keresi az igazságot. Az a sok érték pedig, ami a protestáns egyházak sajátja, gazdagít bennünket. A katolikusokat sem tartják már bálványimádóknak. Testvéri szellemben zajlanak a közös, sokszor a fiatalok által is kezdeményezett rendezvények, tanácskozások, amelyek során kiderül, hogy ha különböző szempontból is, de ugyanazt gondoljuk, még alapvető hittételek esetében is.

Látnunk kell azonban azt is, hogy az emberi mentalitás lassan változik. Az ifjú generációk ezen a téren is reményt jelentenek. A PPKE Hittudományi Karán idén kezdtem meg az ökumenizmus tantárgy oktatását. Vallom, hogy az egységet tekintő látásmód mind a leendő papok, mind a hittanárok számára elengedhetetlen. Munkájuk során az ökumené szellemében kell találkozniuk az adott vidék egyházainak képviselőivel.

Az ökumenizmus elsősorban a protestánsokkal való kapcsolatot jelenti, ugyanakkor a Chartát ortodox egyházi vezetők is aláírták, illetve megerősítették. Milyen a kapcsolat az ortodox egyházzal?

- Az 1054-es szakadás pusztán egyházfegyelmi krízist jelentett, keleten és nyugaton egyaránt. Számos társadalmi és politikai tényező azonban olyan falat emelt a két egyház közé, amelynek lebontása csak az elmúlt században kezdődhetett meg, talán éppen a II. vatikáni zsinaton, amikor 1965. december 7-én, kilencszáztizenegy év után kölcsönösen kimondták a kiátkozások visszavonását. Ezt követően közös teológiai bizottságok is alakultak.

Sajnos a jelen helyzetben az ortodoxokkal való kapcsolatot nehezíti a volt Szovjetunió területén felállított katolikus egyházmegyék körül kialakult feszültség. A Szentatya azonban csak a sztálini rezsim alatt eltörölt struktúrát szeretné visszaállítani, és nem az ortodoxokat akarja "evangelizálni".

Magyarországon az ortodox egyházzal való kapcsolat sem csupán az imahétre korlátozódik, gondoljunk csak az idén májusban megrendezett, hagyományteremtő szerb ortodox hétre, amelynek keretében a testvéri keresztény egyházak ismerkedhettek az ortodoxiával.

Az ökumenikus irányelveket tartalmazó Charta harmadik fejezetének címe: Közös európai felelősségünk. Milyen téren látja leginkább sürgetőnek a keresztény egyházak egységes fellépését az Európai Unióban?

- A Charta nemcsak arra helyezi hangsúlyt, hogy az európai keresztények törekedjenek a közös hit megvallására, hanem azt is szorgalmazza, hogy érezzék át azt a felelősséget is, amely ehhez a földrészhez köti őket. Maga a dokumentum is hitet tesz amellett, hogy Európa gyökerei keresztények.

Ugyanakkor küldetésünk is van az európai népek felé. Ezzel együtt számolnunk kell a szekularizált Európában oly aktuális misszióval, amelyet katolikus szóhasználattal új evangelizációnak mondunk.

A Charta harmadik fejezetét jól kiegészíti II. János Pál pápa Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdítása. Ez az új dokumentum az egyház jövőjével kapcsolatban szintén a keresztények párbeszédét szorgalmazza a misszió szemszögéből nézve, hangsúlyozva, hogy az egységtörekvéseknek együtt kell járniuk a tanúságtétellel.

Körössy László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu