A vallás szerepe Szlovéniában

A Közép-európai Katolikus Találkozó keretében a szlovéniai Celjén tartott szimpóziumon a hit továbbadásának egy pluralista társadalomban jelentkező problémáit tárgyalva megállapították, hogy a szlovéniai fiatalság - mint a társadalmi fejlődés szeizmográfja - az értékek iránti csökkenő érzéket jelzi, a fogyasztói szemlélet erősödését és a privátszférába történő visszahúzódást. Ez a megállapítás Vinko Potocnik maribori vallásszociológus vizsgálatain alapul. A szlovén fiatalok többsége ugyan hisz Istenben, de a vallásgyakorlást magánügynek tartja, és úgy véli, hogy az egyháznak nem kell "beavatkoznia" a közéletbe.

A szlovének kétharmada - többen, mint más volt szocialista társadalmakban - "boldognak" vagy "nagyon boldognak" vallotta magát. A fiatalok még nagyobb arányban válaszoltak így, miközben aggasztóan sokan fogadják el az abortuszt és a válást - egy újabb keletű megfogalmazás szerint, amely úgy hangzik: "a legszentebb érték az, hogy semmi sem abszolút szent".

Szlovéniában az állami iskolákban nincs hitoktatás, mivel a szlovén állam a francia laikus állam modelljét tette magáévá. Stanko Gerjolj ljubljanai valláspedagógus arról számolt be, hogy a plébániai hitoktatásban részt vevő diákoktól is elvárják, hogy az iskolába lépve "úgy viselkedjenek, mintha Istenben nem hinnének", mivel az a "normális és modern". Bizonyos "liberális fundamentalizmus" uralkodik. A hitoktatást 1952-ben gyakorlatilag betiltották, és a nullpontról évtizedek során odáig sikerült javítani a helyzeten, hogy a társadalom harmadát elérte a hitoktatás.

(rosdy)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu