Istennel a Pilis magányában

Tízéves a Manréza lelkigyakorlatos központ

A spanyolországi település, Manreza nevét sokfelé ismerik a világon, ahol a jezsuiták az elmúlt négyszázötven évben megfordultak. A rendalapító, Loyolai Szent Ignác egy esztendőt töltött a közeli hegyekben, Montserrat bencés kolostorban, imádsággal, meditációval. Akkori jegyzetei alapján állította össze később híres könyvét, a Lelkigyakorlatokat. Ezért őrzik világszerte Manréza nevét a jezsuita lelkigyakorlatos házak.

Magyarországon a két világháború közötti évtizedekben a Zugligetben felépült Manréza elsősorban a magyar katolikus férfitársadalom lelki megújulását szolgálta, de itt kapott helyet a jezsuita noviciátus is. 1950-ben a szocialista hatalom megakadályozta a rend működését, intézményeit megszüntette, ingatlanjait elvette. A rendszerváltozást követő kárpótlás a zugligeti ingatlan helyett a dobogókői egykori pártüdülő négy épületét a magyar jezsuitáknak juttatta. Így történhetett, hogy 1993. november 17-én, tíz évvel ezelőtt Angelo Acerbi, akkori pápai nuncius megáldotta az új Manrézát, hogy azóta ez a lelki-szellemi forrás is erősítse a Pilis hegység Árpád-kor óta meglévő "lelkiségét".

A Manréza Lelkigyakorlatos és Konferenciaközpont igazgatója kezdettől fogva Sajgó Szabolcs jezsuita atya. Tőle tudjuk, hogy az ideérkező lelkigyakorlatos csoportok maguk is hozhatnak lelki vezetőt, s választhatnak jezsuita vezetést is. Ez utóbbi formában pillanatnyilag a Szent Ignác-i lelkigyakorlat első hete, egyénileg vezetett lelkigyakorlat, bevezetés a szemlélődő imádságba, fiatal házasok lelkigyakorlata és lelkigyakorlat-vezetők képzése jelenti a Manréza lelki "kínálatát". Az év végén a szokásoknak megfelelően az idén is lesz adventi, karácsonyi és év végi hálaadó lelkigyakorlat. A jezsuita lelkigyakorlatokat az igazgató mellett Ambrus Lóránt atya kíséri, az atyák munkatársai Tegzes Katalin segítő nővér és Lakatos Attila jezsuita szerzetes. A jövőt illetően felméréseket készítenek, melyek tárgya, hogy miként bővüljön a Manréza lelki kínálata.

A Manréza a lelkigyakorlatok mellett rendi összejövetelek, konferenciák, szakmai találkozók, és tréningek helyszínéül is szolgál. A mi Manrézánk újdonsága a hasonló házakhoz képest, hogy a katolikus rendezvények mellett más vallások és lelkiségek találkozóinak is helyet ad. Volt itt már buddhista session, hindu és iszlám csoport is. Sajgó Szabolcs szerint, aki egyébként inkább spirituális, mint lelkigyakorlatos központnak nevezi a Manrézát, a más hitűekhez való pozitív viszony a vallási sokféleséggel jellemzett világ követelménye. Sajátos előevangelizációs szerepet kap ezáltal a Manréza, hiszen itt senki sem kerül kényszerítő helyzetbe, de a kereszt a falon, a Biblia az asztalon, a dolgozók személyre szabott udvariassága mind a hely szellemét sugározza.

Újdonság az is, hogy a Manrézába érkezők tárlatlátogatók is lehetnek, hiszen másfél éve időszaki képzőművészeti kiállítások színhelye a főépület hallja és kávézója. Sorrendben a tizedik tárlat Felcsúti János festőművész emlékkiállítása lesz. Aki a megnyitóra kíváncsi, november 30-án 13 órára érkezzen Dobogókőre. Ugyancsak a Manréza munkatársai szervezik a keresztenymuveszet.hu internetes oldalt (Lásd: Új Ember október 12.), és a természettudatos nevelés jegyében zajló, kertépítő, madarakkal, állatokkal, a vidék földtanával foglalkozó programokat.

A Manréza tehát immár tíz éve kínálja Dobogókőn a természet nyugalmát és szépségét a lélek csendesülésére, kirándulást, sportot, télen sízést. Kitűnő körülményeket egyházi és más találkozók számára. És természetesen az Isten felé fordulás, az Istenre nyílás esélyét a Pilis magányában.

Sz. J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu