"A növekedés Krisztusban történik..."

Borián Tibor igazgató a veszprémi
Padányi Bíró Márton-iskoláról

A veszprémi Padányi Bíró Márton-iskola, Szendi József, akkori érsek alapítása, az egykori Ranolder-intézet, illetve az államosítás után egészségügyi szakközépiskola épületében kezdte meg működését 1995-ben, hogy mára, több épületszárnnyal bővülve Veszprém város és a közép-dunántúli régió legjelentősebb katolikus közoktatási intézménye legyen, amely piarista szellemben neveli diákjait. Borián Tibor igazgató, aki jelenleg egymaga képviseli itt a rendet, ezernyolcvan növendékért és százhét pedagógusért felel a nyolcosztályos általános iskolát, négy- és nyolcosztályos gimnáziumot, valamint egészségügyi szakiskolát és szakközépiskolát magában foglaló intézményben.

Óriási kihívás volt hatvanöt éves koromban, 1998-ban eljönni Budapestről, hogy folytassam, amit az első itteni piarista igazgató, Görbe László atya elkezdett - mondja Borián Tibor. Tizenhárom éve állt már akkor a Budapesti Piarista Gimnázium élén, s éppen napirendre került a gimnázium áttelepítése a visszakapott Duna-parti épületbe. Úgy gondolta, nem való már neki az ezzel járó nagy építkezés, meg amúgy is szívesen jött Veszprémbe, hiszen egykor az itteni piarista gimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait. A sors fintora, hogy bár nem akart építkezni, az elmúlt években ötszázmillió forint érték épült be a Padányi Bíró Márton iskolába az ő vezetése alatt. Az iskola büszkesége az új tornacsarnok, amelyben nyolc különböző csapatjátékban mérhetik össze erejüket a diákok, de próbára tehetik magukat többek között falmászásban is. A másik újdonság a régi épületszárny tetőterében kialakított étterem.

Ugyancsak büszkeség, hogy idejár a legtöbb "piarista" diák, Veszprémen kívülről is jönnek a gyermekek. A végzettek nagy része a Veszprémi Egyetemen, a Veszprémi Hittudományi Főiskolán, illetve a Pázmány-egyetemen tanul tovább. Akik a szakközépiskolai részen itt végeznek, maradhatnak tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamon, hogy Európa minden országában elfogadott ápolói diplomát szerezzenek.

Az igazgató a humán tagozat egyik osztályában heti öt órában magyart tanít. Ezen a tagozaton egyébként médiaműfajokkal is foglalkoznak, tanulnak vizuális kultúrát s négy nyelv szerepel az iskola "kínálatában". Tavaly óta pedig az informatika is választható tárgy az érettségin. A "Padányi" gyakorló iskolája a hittudományi főiskolának és az egyetemnek is. Ide járnak a hitoktató jelöltek és a lelkipásztori hivatásra készülők, valamint az egyetemről a német, angol, kémia, környezetvédelem és informatika szakos hallgatók.

Borián Tibor eddigi pályáját végigkíséri a zene, különösen a kórusmuzsika. Huszonöt éve vezeti, ma már három segítő közreműködésével az elsősorban piarista öregdiákokból álló budapesti Sík Sándor énekkart. A karvezetés jelenti számára a felüdülés, lelki feltöltődés lehetőségét. A Padányiban is fontos szerepet kap az ének: a kicsik a "Zsenge igricek" kórusában, a nagyobbak a felsős énekkarban, a gimnazisták a Zámbó István vezette, aranydiplomás "Padányi szkólában" énekelhetnek.

Az építkezések többé-kevésbé befejeződvén egyre hangsúlyosabb lesz a Padányi életében a minőségi fejlődés, az evangelizáció - mondja az igazgató. A hitoktatókkal együttműködve fáradoznak a növendékek valláserkölcsi nevelésén, miközben sok nehézséggel szembesülnek, hiszen a társadalom elvallástalanodásának tünetei erősen megmutatkoznak az iskolában. Sok a hitetlen szülő, s a vallásosak egy része is úgy véli: "Egyházi iskolába írattam a gyereket, a többi a papok dolga..."

Borián Tibor szerint a szülők egy része nem tud szembesülni a mai fiatalok világával. "Képtelen vagyok többet tenni - tárja szét a kezét nem egy szülő -, csináljon valamit a pedagógus." Talán javult az anyagi helyzet, a szülők azonban belerokkannak a pénzért, vagy egyáltalán a munkalehetőségért való hajtásba. Miként a társadalomban általában, az iskolában is terjed a hamisság: a rajtakapott gyerek első dolga, hogy tagadni próbál. Most, hogy a régi rendszer garnitúrája vezeti az országot, különösen is megfigyelhető mindez. A "miért hazudsz" kérdésre ez a válasz: Mert szükséges! Hiszen a felnőttek is hazudnak, amikor szükségük van rá.

A Padányi igazgatója a közeli napokban ünnepli hetvenedik születésnapját. Sok nehézséget lát szűkebb környezetében és országosan is, mégis bizakodó. A magyarság legnagyobb baja szerinte a családok széthullása, az iskolában naponta tapasztalhatók ennek jelei. Romlik a gyerekek szellemi teljesítménye, zavarosodik a lelkiállapotuk. Sokuknak alig van fogalma a munkáról, kötelességről, felelősségvállalásról. Némely szülő nem meri vagy nem tudja beteljesíteni szülői hivatását. "Hát az én gyermekem már csak ilyen" - tárják szét a kezüket, ahelyett, hogy megpróbálkoznának a nevelésével. Ám ahol a legnagyobb a baj, ott van a legnagyobb reményünk is - állítja Borián Tibor. Nemcsak a társadalom kórképe rajzolható meg ugyanis az iskolai tapasztalatok alapján, de a gyógyulás receptje is jól látszik ebben a közegben. A komoly, becsületesen dolgozó, vallási szempontból is igényes szülők gyermekei képesek a tanulásra, közösségi életre, koruknak megfelelően tudnak felelőséget vállalni önmagukért és környezetükért.

A Padányi-iskola igazgatója és tanárai, akiknek legalább egyharmadáról elmondható, hogy nemcsak a szakmájukban kiválóak, de keresztény életük is példaadó, a négy igazgatóhelyettes, akiknek a munkája és emberi értékei ugyancsak kiemelendők, úgy végzik mindennapi munkájukat, úgy tesznek nem azonnali eredménnyel kecsegtető erőfeszítéseket, hogy tudják: "Mi öntözgetünk, öntözgetünk, de a növekedés Krisztusban történik."

Szikora József

(Borián Tibor hetvenedik születésnapja alkalmából szentmisében ad hálát hivatásáért, rendtársaiért, tanítványaiért, családi és baráti kapcsolataiért november 29-én, szombaton 18 órakor Budapesten, a Duna-parti piarista kápolnában. Bp. V. Pesti Barnabás u. 1. Közreműködik a Sík Sándor kórus.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu