Az Olvasó írja

Szent Margit-szobor - Sajópetribe

1944. július 13-án XII. Piusz pápa közzétette apostoli levelét: szentté avatja Árpád-házi Boldog Margitot. A szentté avatás 1944. november 19-én megtörtént. Ennek emlékére Sajópetri római katolikus egyházközsége új templomában szobrot emel Szent Margitnak.

A szobor bronzból készül, Búza Barna budapesti szobrászművész készíti. Jelenleg kész az agyagminta. Ábrázolásában a magyar királylány alakja meghatározott: fején korona, mellén kereszt, kezében liliom, lábánál az Árpád-sávos magyar címer.

Mindszenty bíboros szobra már ott van templomunkban 1996-tól: Szent Péter előtt térdelve átveszi tőle a bilincseket. Mindszenty jelmondata: Pannonia Sacra, címerében Szent Margit alakja áll. Ezzel mindkettőjüknek emléket állítunk.

Sajópetriben, amely Sajóládnak leányegyházközsége, az engesztelés gondolatát akarjuk kifejezni: Sajólád pálos szerzetesei évszázadokon át imádkoztak, engeszteltek templomunkban. (Szent Margit és a pálosok alapítója, Boldog Özséb 1270-ben haltak meg.)

Kisközségünk a többmilliós költséget egyedül nem bírja. Akik egyetértenek tervünkkel, és segíteni tudnak, azok adományát köszönettel fogadjuk a Római Katolikus Egyházközség, 3573 Sajópetri címre, utalványon. (Takarékossági okokból csak az anyaegyháznak van bankszámlája: Római Katolikus Egyházközség Sajólád néven: OTP, Miskolc 11734004-20439367. Átutalással erre fogadjuk az adományt "Szent Margit-szobor" megjelöléssel.

Minden megértő lélek imáit kérjük, és adományukat köszönettel várjuk, hogy tervünk mielőbb megvalósuljon.

Isten kegyelmébe és Árpád-házi Szent Margit pártfogásába ajánlva:

Balpataki Béla plébános

Sajólád-Sajópetri

* * *

A szerzetesnőkről nem...

Örömmel olvasom Tomka Ferenc írásait, melyek Az egyház a diktatúra éveiben, Papi sorsok a diktatúra éveiben stb. címek alatt jelennek meg. Örülök, hogy az Új Ember oldalain láttak napvilágot ezek az írások, mert e lap többeknek kerül kezébe, többezren olvassák, míg az erről szóló könyveket kevesen tudják megvásárolni, illetve kevés példányszámban jelenhettek meg annak idején.

Ez évi október 26-i számuk 8. oldalán Vértanúink, hitvallóinkról olvashattunk. A cikkben a szerző hivatkozik Hetényi Varga Károly munkájára, de sajnos tévesen. Idézem: "valamint Hetényi Varga Károly, akinek a ťSzerzetesnők a horogkereszt és a vörös csillag árnyékábanŤ című kötete még mindig csak kéziratban van meg". Férjem a szerzetesnőkről nem írt, ami munkája halálát követően kéziratban maradt, az a Szerzetesek... második kötete, melyet 2002 novemberében a Lámpás Kiadó gondozásában sikerült kiadatni. E kötet tartalmazza a jezsuiták, a kapucinusok, a karmeliták, a keresztény iskolatestvérek, a lazaristák, a marianisták, a maristák, a mechitaristák, valamint részben a minoriták és a piarista férfi szerzetesek szenvedéstörténetét 630 oldalon. E kötet előszavában megírtam, hogy férjem a dokumentumgyűjteményét korábban felajánlotta a Lénárd Ödön piarista atya által Kismaroson létesített Egyháztörténeti Intézetnek, ahol majd folytatják azt a munkát, amelyet Hetényi Varga Károly évtizedeken át végzett. Így a szerzetesnők szenvedéstörténetének a megírása az intézet feladata lesz.

Hetényi Varga Károlyné

* * *

Qumrán-előadás Pécsett

A Pécsi Hittudományi Főiskola "Forum Apologeticum" néven működő hitvédelmi önképzőkörének meghívására ez év november 4-én Schmatovich János egyetemi magántanár, győri tanszékvezető főiskolai tanár széles körű hallgatóság előtt érdekfeszítő előadást tartott A qumráni tekercsek és a kereszténység címmel. Cziglányi Zsolt, a helyi teológiai főiskola főigazgatójának köszöntő szavai után a vendégelőadó röviden felvázolta a Holt-tenger mellékén kétezer évvel ezelőtt virágzó Qumrán település "szerzetes"-lakóinak a most már magyarul is olvasható (lásd Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul. Szent István Társulat, 2000) irataiból kivilágló szigorú közösségi fegyelmét, de ugyanakkor mély vallási elmélyülésről tanúskodó lelkiségét is. Az előadó szerint a Krisztus után 70 körül, a rómaiakkal vívott nagy zsidó háború idején a Qumrán környéki barlangokban agyagkorsókban elrejtett és csak az elmúlt század közepén megtalált bőrtekercsek a paleográfia és a szénizotópos (C14) vizsgálat eredményeinek alapján egyértelműen eredetinek tekinthető zsidó iratok javarészt a Krisztus előtti II. és I. századból valók.

Az előadás során bőséges szemléltető példák tükrében hallhattunk a Makkabeusoknak a Krisztus előtti II. század közepétől megváltozott hatalmi politikájával szemben ellenzékként viselkedő, és vallási reform- és ébredési mozgalmat meghirdető esszénus csoportosulás hatásáról a Názáreti Jézus és a korai keresztény egyház életében és tanításában. Az előadó természetesen rámutatott a qumráni iratok és az Újszövetség között fennálló lényeges különbözőségekre is. Végül arra kaptunk biztatást az előadótól, hogy egyáltalán nem kell tartanunk a kritikusok által oly erővel beharangozott veszélytől, miszerint a felfedezett qumráni iratok teológiai tartalma állítólag alapjaiban rendítheti meg a kereszténységet. A qumráni iratok inkább csak arról beszélnek, hogy a Jézus-korabeli pluralisztikus zsidóságban az esszénus szellemiség állt legközelebb a kibontakozó kereszténységhez.

Kovács Gusztáv

önképzőköri elnök

Emberként...

Kilencven éves vagyok, negyven évig okleveles ápolónőként dolgoztam. Hivatásból tettem, hogy segíthessek a betegeken. Nyitott szemmel jártam a betegek között, és láttam, hogy a legkiszolgáltatottabbak az idősek, ezért fokozottabban figyeltem rájuk.

Most, hogy kilencven éves lettem, magam is átélem mindazt, amit korábban csak közelről láttam: az idős minden fájdalmát-gondját-baját, különösen, amikor beteg lesz és kórházba kerül. Idős betegek bezsúfolva egy kórterembe, és annak velejárói...

Pár héttel ezelőtt rosszul éreztem magamat. Leányom felhívta a Szent Ferenc Kórházat, beszélt az ügyeletes orvossal, kérte, hogy fogadják édesanyját, mert rosszul van. Dr. Mohai Sándor adjunktus úr megvizsgált, és egy háromágyas, hófehér kórteremben kaptam helyet. Szokatlan volt ez idős létemre, negyven év tapasztalata után.

Sajnos egyik éjjel rosszullétem fokozódott. Az ápolónővér hívta az ügyeletes orvost, aki azt mondta: "Hívni kell az orvosát!" És éjjel 2 órakor jött Mohai doktor úr - egy kilencven éves, pénz és rang nélküli öregasszonyhoz.

Azt hittem, már nem a földön vagyok. Mohai doktor megvizsgált, és mondta orvostársának a diagnózist (pitvarfibrilláció), és a megfelelő intézkedését kérte. Kimondhatatlanul jólesett érezni, hogy ilyen gondossággal láttak el. Másnap reggel arra ébredtem, ritmusban ver a szívem, s boldog voltam, milyen szép az élet.

Kimentem a folyosóra sétálni, és ott tudtam meg, hogy itt mindenkinek van "orvosa", akikkel a betegek nagyon elégedettek, akárcsak a nővérekkel, a higiéniával.

Boldog vagyok, hogy egy követni érdemes példa részese lehettem, melyben idősen is egész emberként tiszteltek. Fogadják a Szent Ferenc Kórház orvosai, nővérei és az "én kedves orvosom", Mohai Sándor adjunktus úr hálás köszönetemet és nagyrabecsülésemet.

P. Á.

Budapest

* * *

Nem dél-afrikai, hanem egyiptomi...

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a lap 2003. augusztus 3-ai számában a gödöllői cserkészjamboree-ról írt cikkel kapcsolatban közölt egyik képen nem dél-afrikai, hanem egyiptomi cserkészek vannak. Én akkor az egyiptomi jamboree-csapathoz voltam beosztva, mint tolmács.

Több fényképem van erről a csapatról, ezek közül egyet mellékelek ezekhez a sorokhoz.

St Clair József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu