Ferences "valóságshow"

A szegedi barátok ötszáz éve

1545-ben Szegeden a török hatalmasságok előtt hitvita keretében kellett eldönteni, hogy kié legyen az alsóvárosi templom, merthogy a protestánsok és a katolikusok - nevezetesen a ferencesek - egyaránt igényt formáltak rá. A protestánsok egyik legfölkészültebb tudós teológusukat jelölték ki a disputára, mire a szegény ferencesek részt sem akartak rajta venni. Végül - minden mindegy alapon - a szakács testvért küldték el, aki ugyan kiválóan főzött, ismerte valamennyi konyhai praktikát és rafinériát, de a teológiában vajmi kevéssé volt otthonos. És kezdetét vette a hitvita. A szakács testvér eleinte lépést tartott protestáns ellenfelével, majd az a feladat következett: sorolják fel a nagy prófétákat. Mire a szakács - ellenfelével szemben - Mohamedet az elsők között említette. Erre a török kádi, a bíró döntött: a ferencesek kapják a templomot. Számos valóságos és legendás történet övezi az ötszáz esztendeje felszentelt Szeged-alsóvárosi templom és rendház történetét, amely nagyságát, múltját és jelentőségét tekintve a magyar nyelvterületen a bencések Szent Márton-hegyi (pannonhalmi) kolostora után következik. Jelenleg tizennégy növendék és hét örökfogadalmas él a kolostorban. Feladatuk a növendéknevelés és a plébánia ellátása. A magyar nyelvű három ferences rendtartományból érkezett fiatalok közül most egy mariánus, hat az erdélyi Szent István provinciabeli, hét pedig kapisztránus. A növendékeknek - több évtizedes átlagban - mintegy a fele válik életre szólóan szerzetessé.

Orbán Zsolt testvér vacsorát oszt

A levéltári adatok szerint 1259-ben már éltek Szent Ferenc fiai a településen. 1444-ben kapják az obszervánsok (szigorúbb szabály szerint élő ferencesek) a templomot és a rendházat, amelyet azután évszázadok során fejlesztenek, építenek újjá. A népnyelv a barna habitust viselő szerzeteseket cseri barátoknak nevezte, s ma is gyakorta barátokként emlegetik őket. Az elnevezés pedig onnan származik, hogy amikor a török elfoglalta Magyarország jó részét, a ferenceseket tűrte meg a keresztények közül, talán azért, mert szegénységükben, munkájukban az ő derviseikre emlékeztették őket.

"Az Egy-re érdemes figyelni..." - magyarázza Zatykó László magiszter

Ma növendékeket nevelnek a házban, s amikor Zatykó László magisztert, a fiatalok nevelőmesterét kérdezem: mi a ferences lelkiség tartalma a mai világban, így válaszol:

Kiss Didák házfőnök: "Testünk templomában meg kell születnie Krisztusnak"

- Szent Ferenc élete minden korban eligazíthat bennünket. S hogy az ő életeszménye hogyan valósul meg, erre talán különös a válasz: rosszul, de még az is sokkal jobb, mintha sehogy sem. Ha Szent Ferenc Krisztus-követésével összevetem a magam Krisztus-követését, akkor azt kell mondanom: bizony érzem a gyarlóságomat, de ugyanakkor jó, hogy tudom, mihez képest vagyok gyarló.

Ferencben az egyszerűséget vélem az egyik nagy értéknek. Abban az értelemben, ahogyan ő értette: az Egy-et érdemes keresni, mindenben az Egy-re érdemes figyelni. Ha ezt az Egy-et keresem, az egy Istent, aki emberré lett, s minden helyzetben őt próbálom megélni, akkor ez önmagában figyelmeztetés lehet azok számára, akik a sok-kal vannak elfoglalva.

Augusztus 5-én tartják a templom búcsúját, az úgynevezett havibúcsút, amelyre messsze földről érkeztek, s érkeznek ma is a zarándokok. A ferenceseket, egyáltalán a szerezetességet hogyan ítélik meg az emberek? A magiszter saját tapasztalataira utal:

- Kétféle viszonyulást érzékelek életmódunkkal, gondolkodásmódunkkal kapcsolatban. Egyrészt sokakat untat, fárasztja őket, csömörrel tölti el a sok-ban való barangolás, habzsolás, a kuszaság. Lelkük legmélyén az egyszerűségre vágynak, ezért odafigyelnek azokra, akik botladozva ugyan, de ugyancsak erre vágynak, s ezt igyekeznek megélni. A nem hívőkkel való mindennapi beszélgetésekben is tapasztalom ezt. Sokkal ritkább az olyan reakció, amely a szerzetesi létet elintézi egy legyintéssel, vagy egyszerűen butaságnak tarja.

Elmeséli, hogy néhány hete egy szakmunkásképző intézet diákjaival találkozott. A beszélgetést a Big Brotherrel és a valóságshow-kkal kezdte. Arra volt kíváncsi, miért tetszenek ezek a műsorok a fiataloknak. Milyen jó, hogy köztetek lehetek, mondta Zatykó László, mert megtudhatom tőletek.

A diákok felszabadultan meséltek, de azután egyre inkább a ferencesek valósága felől kezdtek érdeklődni, kezdve az egyszerűbb kérdésektől addig, hogy miért jó nőtlenül élni, s ez mennyire fogyatkozás vagy - mint László atya idézi - mi a csuda.

- Amikor válaszoltam, s feszült figyelemmel hallgattak, ebből lemértem, hogy nem vagyunk egészen csudabogarak.

Orbán Zsolt, ötödéves teológus, az erdélyi Szent István provincia tagja, Szovátáról származik. A teológiai tanulmányokkal párhuzamosan végzi a történelem szakot a szegedi egyetemen. Családjával együtt korábban telepedett át Magyarországra, s mint mondja: ő azonban visszatér Erdélybe, ferencesnek.

- Mi indít egy fiatalt arra, hogy ferences legyen?

- Az, ami minden időben: az istenszeretet. Isten megszólítja az embert, s arra valamilyen formában válaszolni kell: úgy gondolom és érzem, nekem szerzetesként.

- Ebben a világban az általános életforma, harsogva, vagy éppen rafinált módon ezzel ellentétes irányba, a fogyasztás, a kényelem, a siker, a jólét felé fordítja a figyelmet.

- Mindezek ellenére az isteni hívást meg lehet hallani. Maga az a tény, hogy vannak szerzetesek, ezt mutatja.

- Mi a küldetése egy ferencesnek ebben a világban?

- A ferencesség "előnye", hogy nincs sajátos hivatás, mint a beteggondozás, az igehirdetés vagy a szegényekkel való foglalkozás, hanem minden együtt jelenik meg az életünkben. Szent Ferenc ezt úgy határozta meg: az Evangéliumot élni. Azt is mondhatnám: pusztán kereszténynek kell lennünk, s ez nem kevés, hanem maga a teljesség.

- Az egyetemen vagy másutt hogyan éled meg saját korosztályodbeliekkel a kapcsolatot, hogyan tekintenek rád?

- Elsődlegesen nem rajtam múlik, hogyan vélekednek rólam a társaim, hanem az ő előzetes elképzeléseiken a szerzetesi élettel kapcsolatban. Többször megkérdezték tőlem, miért lettem szerzetes. A szerelem példájával igyekeztem megvilágítani: az Istennel való kapcsolat is valamilyen szinten párhuzamba állítható a szerelemmel. Olyan értelemben, hogy kizárólagos viszonyt jelent egy másik személlyel, s ez a kapcsolat teljes embert igényel.

Orbán Zsolt laikus testvér marad, tanári diplomával, teológus végzettséggel, tehát nem készül papnak. A ferences rend történetében az volt a gyakorlat, hogy ha valaki elvégezte a teológiát, akkor rendszerint felszentelődött.

- Nem hiszem, hogy az értelmi képességek határozzák meg, ki legyen pap és ki nem - veszi át a szót Zsolt testvér. - Ez hivatás kérdése, s úgy érzem, nem a papságra, hanem a laikus testvéri sorsra hívott meg az Úr.

- Mi a laikus testvér hivatása?

- Sokszor úgy tűnik, a laikus testvér könnyebben megvalósíthatja az életszentséget. Talán a laikus testvér hivatása szorosabban azonosítható a szerzetesi alaphivatással. Nem "szerzetesebb" a paptestvérnél, hanem nincs olyan jellegű "szolgálati" küldetése egy szélesebb közösséghez, amivel a pap rendelkezik.

- És a ferences hivatás keresése...?

A ferencesek a világban kell, hogy éljenek, de a rendben jelentkeznek olyan próbálkozások, amelyek a szemlélődést inkább előtérbe kívánják helyezni: az időleges remeteségtől a visszavonuló, elmélkedésre koncentráló házak megteremtéséig.

- Erdély és Magyarország között van-e valamiféle különbség abban, hogy itt vagy ott éli-e meg valaki ezt az életállapotot?

- Belülről nincs, mindenütt ugyanúgy szerzetes az ember, a külső megítélésben jelentkezhetnek különbségek. Erdélyben a hagyományos népegyházi forma még elevenebben él. Ez például abban is megnyilvánul, hogyan szólítja meg a rendőr a szerzetest, ha megállítja a kocsiját. Magyarországon nem pozitívum, ha valaki habitusban vezet, Erdélyben - ha román rendőr állítja is meg - tisztelettel közeledik hozzá. Ez is mutatja az emberek viszonyulását a ferencességhez, a szerzetességhez, s ezen keresztül Istenhez.

A ferencesek sorsa hányatott volt a történelem során, mint ahogyan a nemzet sorsa is. A kettő aligha választható el egymástól. A már említett török időkben az atyák elérték azt is, hogy a mohamedánok engedélyt adtak nekik templom-újjáépítésre valamelyik településen, akkoriban ugyanis a ferencesek pasztorálták a megszállt országrészben a magyar lakosságot. Ám a história drámaibb történeteket is följegyzett: 1684-ben, amikor már megindultak a harcok a megszállt területek visszafoglalására, a gvardiánt (ma házfőnöknek mondják), Fülöp Andrást "kínzó eszközökre húzták, a feje körül abroncsot vontak, s azt ékekkel szorongatták", hogy az ostromlott város elrejtett élelmiszerkészletének helyét árulja el. Azután a barátok figyelték a törökök csapatmozdulatait is, s azt jelentették a német-francia- lengyel-magyar keresztény seregeknek.

Horváth Achilles plébános öt éve szolgál Szegeden. Az egyházközség területén mintegy tizenöt-húszezren élnek, a katolikusok száma - a megkereszteltek arányát véve alapul - az országos átlagnak felel meg, tehát hetven százalék körül mozog, mintegy ezerkétszáz család fizet egyházi adót, s hat-hétszázan járnak rendszeresen templomba.

- Új képviselő-testület alakult, amely jórészt a családokra igyekszik támaszkodni, mégpedig azokra, ahol több gyermek is van. Emiatt ugyan sok mindenben nehezebben tudnak segíteni, gondolkodásuk azonban érzékenyebb arra: mit lehet tenni a mai gyermekek, a mai fiatalok testi-lelki egészsége érdekében.

A családokkal együttműködve alakult ki a jegyesoktatási kurzus, amely kevésbé "okos előadásokból", sokkal inkább a házastársak tanúságtételéből áll. Ötven-hatvan házaspár vesz részt huszonnégy jegyespár oktatásában, három év alatt ez százötven házaspárt, hetven jegyespárt jelent, akik közül többen már "előadóként" járnak vissza. Őszintén beszélnek a házasság kulcskérdéseiről: hogyan, milyen nehézségekkel, eltávolodásokkal és újrakezdésekkel élhető meg a keresztény szeretet. Jellemző, hogy ebben a körben nem ritkaság három vagy több gyermek fölnevelése.

- Van-e sajátossága, hogy ferencesek működtetik a plébániát?

- A mai egyház azt szeretné, hogy a plébániákon közösségek alakuljanak ki. Aki belép a templomba, ne csupán magában imádkozzon, majd pedig hazamenjen, hanem a kereszténység testvériességének megfelelően a többi hívő közösségéhez is tartozzon, s ezt érezze is. Azáltal, hogy a hívek látják, a szerzetesi közösség testvériességben él, mindenképpen hatással van: a ferences közösség élete modellként szolgálhat.

Este hét óra. A kolostorhoz tartozó egyik épületben ekkor nyitják ki az ajtót, s a szegényeket már várja a meleg étel, amelyet a testvérek szolgálnak föl nekik. Alkalmanként hetvenen vagy még többen így jutnak betevő falathoz.

- A szegények, a számkivetettek szolgálata természetes föladatunk. Mi adjuk eléjük a meleg ételt, s ezzel a szolgálattal is igyekszünk őket visszaemelni emberi méltóságukba - magyarázza Kiss Didák házfőnök, miközben megtekintjük a konyhát, s látjuk a hatalmas főzőedényekben a sűrű, ínycsiklandó illatú levest.

Didák testvér nem felszentelt pap, ő is laikus testvér, elvégezte a matematika és számítástechnika szakot az egyetemen, s mint mondja, a mai fiatal teológusnövendékek között is többen vannak, akik ezt az utat választják. Hiszen az eszmény, az evangéliumi élet megélésének lehetősége így is adott.

- Egyetlen alkalommal sajnáltam, hogy nem vagyok pap. Korábban, egy másik rendházunkban hozzám került egy fiatal fiú öngyilkossági kísérlete után. Öt órán keresztül beszélgettünk, s a végén éreztem, hogy jó lenne papnak lenni, mert akkor föloldozhatnám a fiút, aki akkor került legközelebb Istenhez.

A szegedi háznak volt gvardiánja a század elején Zadravecz István. Támogatta a szegedi gondolatot, amelyet még talán ma is kommunista meggyőződés alapján tárgyalnak egyes történelemkönyvek. 1920-tól tábori püspök lett, a frankhamisítási per kapcsán lemondott erről a tisztségéről, de nemzeti érzületű, sohasem mások ellen fordító, hanem keresztényien buzdító beszédeit egy ország hallgatta és kísérte figyelemmel. 1965-ben hunyt el, s az egyházüldözés éveiben nevéhez fűződik több száz papnövendék fölszentelése - titokban, az állami tilalom ellenére. Az ő - ma sokszor méltatlanul és főként igazságtalanul megítélt - alakja is a szegedi múlt része.

- Gondolkodtunk azon, mit válasszunk az ötszáz év mottójául - folytatja Didák testvér. Két idézetet találtunk. Az egyik Szent Ferenctől: "Mária, te, ki szűz lévén templommá lettél". Bennünk is, testünk templomában kell megszületnie Krisztusnak. A másik - világiabbnak tetsző - megfogalmazás: "Ötszáz év az emberi méltóság szolgálatában kötelez".

Hogyan felelnek meg ennek? Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a város megrendezte az "utcai harcosok napjá"-t, ezzel szemben a barátok, ferences egyszerűséggel ugyanaznap meghirdették a "bárányok a farkasok között" napot.

A rendházzal szemben áll az alsóvárosi kultúrház, amely az 1930-as évek elején a városrészben lakó hívők téglajegyeiből épült. 1999-ben kapták vissza, s mint Rostás Mónika igazgatónő mondja:

- Mindenkit várunk, itt nincs "hittérítés", programjaink lelkisége közvetíti mindazt, amit értéknek tartunk az emberek szolgálatában. A házban hangsúlyozottan a magyar népi-nemzeti kultúrára támaszkodva szerveződnek a programok, ezt tanúsítja a városban egyedülálló táncház is.

A plébánia és a kultúrház élete az egész városra kihat, s befogadják a szellemi sokszínűséget is.

- A Ferences Evangéliumi Esték sorozatban például protestáns és hindu előadó mellett szerepelt Heller Ágnes, marxista-liberális filozófus, aki a megbocsátásról beszélt, vagy Esterházy Péter, akinek ittlétekor a papi ideálról volt szó. A beszélgetésben - amelyen papok is részt vettek - majdnem ő képviselte a legkonzervatívabb egyházképet - ezt már ismét Didák testvér mondja, amikor a kolostorépületben megmutatja az előadótermet.

Részt veszünk még az esti imaórán, azután együtt vacsorázunk a szerzetesközösség tagjaival, s a mindent átlengő ferences derű élményével hajtjuk le fejünket a rendház egyik vendégszobájában.

Elmer István

Fotó: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu