|
A Szentföld élő kövei A zarándokok a remény jeleivé válhatnak Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka a szentföldi helyzetről nyilatkozott nemrégiben a Vatikáni Rádióban. A második palesztin támadás, az "intifada" már több mint két éve folyik. Szeptemberben ön azt állította, ez valóságos katasztrófa a palesztin nép számára. Mit értett ezen? - Az életfeltételek, melyeket az izraeli katonák erőltetnek az itt élőkre, egyszerűen embertelenek. A lakosság, több mint hárommillió ember, állandó ostromállapotban él. A megszokott közlekedés teljesen ellehetetlenült. A mindennapi gazdasági élet megállt, a munkanélküliség pedig egyre jobban terjed. Ez a helyzet elkeseredettségbe hajszolja a palesztin népet. Egyik fél sem tekinti a másikat emberi lénynek, hanem egyformán embertelenül gyilkolja és alázza meg a másikat. A betlehemi Születés templomának negyvennapos ostroma súlyos csapást jelentett a palesztinai keresztényeknek, legfőképpen pedig a keresztény-muzulmán kapcsolatoknak ártott. Hogyan befolyásolta ez a palesztinai keresztények hangulatát? - Elhagyatottnak éreztük magunkat. Bár sokan megpróbáltak értünk közbenjárni, igazi segítséget nem kaptunk. Az elmúlt hónap végéig teljes kijárási tilalom volt, ami Ciszjordánia egészére vonatkozott. November 21-én újra kijárási tilalmat rendeltek el Betlehemben. Sokan tűrhetetlennek érezték a helyzetet és kivándoroltak. Az egyházak is magukra hagyatva érzik magukat? - Nem. A testvériség erős érzése tapasztalható mind a jeruzsálemi, mind a külföldi egyházak között, kiváltképpen az Egyesült Államok részéről. Az USA keresztény közösségeinek, de legfőképpen az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Karának támogatását feltétlenül érezzük. Hogyan látja az izraeli és palesztin hatóságok közötti békefolyamat alakulását? - Nem látok sok esélyt a békére. Ebben a nagyon nehéz helyzetben alapvető tényező a demográfia. Akik ugyanis ellenállnak a megszállóknak, azok elsősorban a fiatalok: nem házasok, nem félnek semmitől, és nagyon elszántan harcolnak a népükért, az országukért. A népesség fele fiatal. Készek arra, hogy éveken keresztül ellenálljanak. Izrael túlélése azon múlik, hogy a palesztinokkal való kapcsolata normalizálódik-e. Ha igen, a többi arab szomszédjával való ellenséges viszonya is megszűnik. Ha békében élnek a palesztinokkal, akkor béke lesz az egész régióban. Amikor az Egyesült Államokba látogat, nyilván hallja, mennyi szó esik egy esetleges Irak elleni háborúról. Hogyan hatna ez az önök helyzetére? - Mi félünk egy esetleges Irak elleni háborútól. Ennek elkerülhetetlenül közvetlen és negatív következményei volnának Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az izraeli biztonsági intézkedések kétségtelenül megnövekedtek, ami tovább növeli a palesztin népre nehezedő nyomást, ami a palesztinok tömeges deportálását és az izraeli arabok száműzését is jelentheti. Az ettől való félelem a levegőben van. A háború fennálló veszélye csak mélyítette a palesztinok elhagyatottságérzését. Az európaiak gazdasági segítséget ajánlottak fel, ha az izraeliek ehhez hozzájárulnak, de nem ajánlhatnak politikai támogatást. Az Egyesült Államok kemény fellépése nélkül Ariel Saron izraeli miniszterelnöknek szabad keze van. Mind több és több esemény mutat egy Kelet-Nyugat közti összeütközés irányába. Emiatt az arab országokban a helyi keresztények kevéssé elfogadottak. A Közel-Keleten a sértettség érzése a keresztények és muzulmánok napi kapcsolataira is kihatással van. Az utca embere az arab országokban nem érti meg, hogy Nyugaton nincsenek már keresztény államok... A Szentföld zarándokhely. Hogyan befolyásolta az elmúlt két, konfliktusokkal teli év a zarándokokat? - Sokan veszélyesnek tartják a helyzetet, de valójában igazi veszély nem leselkedik azokra a zarándokokra, akik útjuk során Galileára és Jeruzsálemre szorítkoznak, és Betlehemet csak akkor látogatják meg, amikor az lehetséges. Jó előzetes tervezés esetén a veszélyes zónák elkerülhetők. A zarándokok "hozzátartoznak" a Szentföldhöz. Az elmúlt századokban valóban komoly nehézségek és veszélyek árán sikerült csak eljutniuk ide a zarándokoknak. Ma kicsit hasonló a helyzet. Új lelkületű zarándokokra van szükség, nem turistákra, hanem olyanokra, akik hitbéli meggyőződéssel jönnek ide, akik bátrak, és segítik a helyi egyházakat, valamint jelenlétükkel a remény jelei tudnak lenni a három vallás számára. (VR/MK) Drew Christiansen beszélgetése
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|