|
"A keresztény örökség nélkül Európának a szíve hiányozna" Erdő Péter szentbeszédéből Jézus kortársai békével köszöntek és békével búcsúztak egymástól. Jézus békességet hagy tanítványaira. De nem úgy, amint a világ adja. Mert van a világban olyan béke, amely a felületesség és a közömbösség nyugalma. És van, ami a hódítás és az elnyomás nyugalma. Krisztus békéje biztonságérzetet ad az embernek. Ez az a béke, amelyet az jelent, hogy szeretjük Krisztust, és megtartjuk a tanítását. Ez a béke tehát az Istenhez fűződő kapcsolat. Annak a biztonsága, hogy minket senki sem szakíthat el Krisztus szeretetétől.
Az isteni életnek és az emberi sorsnak ebbe a természetfeletti dinamikájába állít bele minket a mai Evangélium (Jn 14,23-29) tanítása. De itt, ebben az egyházmegyében és most kaptam küldetést Isten népének és az Evangélium ügyének szolgálatára. Mit tehetünk most együtt, Krisztus Esztergom-budapesti Egyházaként, hogy Jézus Krisztus szeretetének és békéjének műve bennünk és a világban előrehaladjon? Egyrészt hívő közösségünk lelkipásztori szolgálatában hárulnak ránk komoly feladatok, másrészt népünk, társadalmunk és az egész emberiség javának szolgálata is hivatásunkhoz tartozik. A Szentatya bullájában hallottuk: maga az Esztergom-budapesti Érseki Szék és annak kiemelkedő történelme fogja megadni a lelkipásztori munka irányelveit. Az egyház történelme legyen tehát tanítómesterünk. De ez a történelem üdvtörténelem. Ha végigtekintünk egyházmegyénk főpásztorainak, püspöki, papi egyéniségeinek, tanúságtevő világi keresztényeinek során, olyan személyek jelennek meg szemünk előtt, mint Szent István király, aki valóban mindent megtett azért, hogy az Evangélium szellemében alakítsa maga körül a világot. Olyan személyek, mint Pázmány Péter, aki egyszerre tudta hittel szolgálni az egyház ügyét, és ezáltal, ezzel egybeforrva hazánkat és nemzetünk kultúráját is. Olyan személyiségek, akikért egyházmegyénk hálát adhat Istennek. Isten szolgája, Mindszenty József szenvedést is vállaló hősies tanúságtétele és két utódjának teológiai tisztánlátása, igazhitűsége, imádkozó szeretete és a megaláztatás mártíriumát vállaló kitartása, Meszlényi Zoltán segédpüspök életét sem kímélő hűsége, minden hitéért börtönt, üldöztetést szenvedett paptestvér és világi hívő helytállása erőforrást jelentenek mindannyiunknak. Különös bátorítás számomra, hogy e nehéz idők hűségben és szenvedésben kiemelkedő tanúi közül néhányan jelenlétükkel megtisztelték ezt az ünnepséget. A zsinat tanítása szerint a püspök legyen pásztor, aki ismeri nyáját, de akit övéi is ismernek. Mint igazi atyát, úgy töltse el a gondoskodás a rábízottak iránt. De a szeretet ne váljék puszta érzelemmé, hanem egyházmegyéje egész családját fogja össze a közös küldetés hűséges teljesítésére. Mivel tekintélyét Krisztustól nyeri, ne pusztán emberi okból hallgasson a hívő a püspök szavára. Mint összetartó család, úgy munkálkodjék az egyházmegye papsága és hívő közössége a püspök mellett. A püspök feladata az is, hogy a közönyössé vált vagy lelkében megkínzott, kiüresedett vagy szétszórt embernek elvigye a vigasztalás és a remény szavait, az Isten Igéjét. Főegyházmegyénkben 1994-ben Paskai bíboros úr vezetésével egyházmegyei zsinatot tartottunk. Ez jelölte ki a legutóbbi egyetemes zsinat tanításának nyomán a legfőbb feladatokat helyi egyházunk életében. Mindez továbbra is élő és aktuális vezérelv mindannyiunk számára. Emlékeznünk kell arra, amit a II. vatikáni zsinat a püspökök egyetemes küldetéséről tanít. Az egyházmegye határain túlra is szól az a közös felelősség, amit a világegyház püspökeinek testülete mint az apostolok testületének utóda hordoz. De megjelenik ez a közösségi küldetés a püspöki konferenciák munkájában is. Abban a szolidáris együttműködésben, amit hazánk püspökei egymás iránti tisztelettel és segítőkészséggel végeznek. Sajátos történelmi szimbolikája és üzenete van annak a ténynek is, hogy az Esztergom-budapesti Egyház - amint a Szentatya írja - Magyarországon belül kiemelkedő helyet foglal el. Magyarország prímásának tisztsége ezért a katolikus hit, a magyarság iránti lelkipásztori szeretet és - ha a Gondviselés úgy kívánja - a külső vagy a lelki szenvedés különleges felelősségét is hordozza. De a püspök küldetéséhez tartozik a keresztények egységének elősegítése, az ökumenikus párbeszéd támogatása is. A Szentatya visszavonhatatlanul elkötelezte magát az ökumenizmus mellett. Magam is ebben a szellemben kívánom végezni szolgálatomat. Örömmel veszek részt az idei Ökumenikus Imahét kezdetén, mely az eddigi fáradozások szerves folytatása. A hajdani keresztény Nyugat határvidékén, itt, Magyarországon a keleti kereszténység felé is megnyíló szeretet különleges hivatását is érezzük. Kötelessége az egyháznak az is, hogy Krisztust korunk társadalmában képviselje. Az egyház felbecsülhetetlen értékkel rendelkezik, amit felkínálhat az emberiségnek. A keresztény út elvezet az Istennel való találkozáshoz, az imádkozáshoz, a belső fegyelemhez, az élet értelmének felismeréséhez. Így kell hát társadalmunkban sajátosan szolgálnunk az emberek együttélését és boldogulását elsősorban a keresztény Örömhír továbbadásával. Ez ma már hazánkban olykor nem is csupán a hitélet és az apostoli tevékenység közvetlen útjain, de a tömegtájékoztatás, sőt a katolikus szellemű oktatási, kulturális és szociális tevékenység segítségével is történik. Az ilyen intézmények az utóbbi tíz-egynéhány év új kihívását hordozzák. Fontos teendőnk, hogy ezek az intézményeink méltó és zavartalan módon működhessenek, hozzánőjenek a szakmai kiválóság és a hitbeli tanúságtétel feladatához. Ugyancsak az idők jeleit hordozza népünk és egyházunk számára az Európai Unió bővítése, és az európai öntudat erősödése az unió határain innen és túl. De ez a folyamat egyben az egyes népek és régiók önbecsülését és egymás iránti tiszteletét is erősíteni képes. Egyre jobban átérezzük, hogy nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve kell közös hazánkat építenünk. Nem csupán haszonról és gazdaságról, jólétről és konkurenciáról szól ma világrészünk története. Sokat beszélnek közös értékekről is. Érezzük, hogy a keresztény örökség nélkül Európának a szíve hiányozna. Felelősek is vagyunk azért, hogy jövőnk ne áttekinthetetlen bürokrácia és külső szellemi hangzavar által sodort felületes tömegélet legyen, hanem az emberi személy igazi méltósága teljesedjék ki, kapjon védelmet a lelkiismereti szabadság, az egyénekre és közösségekre kiterjedő vallásszabadság érvényesülésével. Kérjük a Szentlélek Úristent, kísérje világosságával, erejével és örömével most kezdődő szolgálatomat és egész egyházmegyénk bontakozó életét. Szűzanyánknak, a Magyarok Nagyasszonyának pártfogása segítse népünket és egyházunkat.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|