|
A Magyar Kultúra Napjára Méltóbb időpontot nem is találhattak volna a Magyar Kultúra Napjának kijelölésére, mint azt a napot, január 22-ét, amelyen Kölcsey Ferenc páratlan szépségű nemzeti imádsága, a Himnusz megszületett. Az a néhány év, amely ezt a dátumot ünnepivé kívánta avatni, kétségtelenül előbbre lépés volt nemzeti önbecsülésünk terén is, ám jócskán akadtak negatív megnyilvánulásai is. Egyik markáns kifogásunk és panaszunk az, hogy ifjúságunk többsége a Himnusznak még az első versszakát sem tudja fejből - hajdan minden versszakát kívülről fújtuk iskolás korunkban -, s legutóbb még az a fonák, méltatlan szituáció is előfordult egy nyilvános műsor alkalmával, hogy egy divatos, fiatal énekesnő a zenei változatot a harmadik sortól nem tudta folytatni. Általában véve több és nagyobb megbecsülést érdemelne mindaz, ami hazai kultúránk gazdag tárházából kimeríthető, valódi érték, és nem csupán jól reklámozható silányság. A magyar kultúrát értékes olvasmányokkal, színművekkel, színes zenei és képzőművészeti műsorok, kiállítások látogatásával, felkarolásával lehetne élőbbé, tartalmasabbá tenni. S mindehhez csak egy kis magyar lelkület és belső eltökéltség szükséges. Ez azonban nélkülözhetetlen. szeghalmi
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|