Talán csak egyetlen mondat?

Ki nem érzi annyi év múltán, ha még katedrára lép, hogy milyen sok bölcsesség van a latinok mondásában: "Akit az istenek gyűlölnek, abból pedagógust csinálnak." S ez utóbbi szó - nyelvészek véleménye szerint is - itt a leghelyénvalóbb: az ízig-vérig tanárember ugyanis öröklött adottságokkal rendelkezve építi föl önmagát, hogy másoknak adni tudjon az igazból, a szépből. Az általános tétel keresztény pedagógusnak ekként módosítható. "Akit az Isten szeret, mások tanítójává rendel." A rendelés: hivatás-plántálás, felelősség-erő, s nem elég hozzá a bármely nagy tudomány. Lélek kell mindenekelőtt, lélek, amely a tudományt is átforrósítja...

Fiatalok közt "közlekedem" gyakorta, leülök közéjük a folyosón - szünetekben, s próbálok mondani valamit, megkérdezem, hogy vannak. Jólesik, ha egy idő múltán érzem a bizalmukat. Ilyenkor aztán már lehet építkezni spontánul, természetesen, hiszen sejtik, mit tartok a világról, az emberekről.

A minap szöszke hajú, csupa derű nagyleány kopogtatott tanári szobám ajtaján. Mostanában kevesebbet vagyok a főiskolán, már keresett. Hellyel kínálom, de siet, csupán emlékeztet az egyik, év elején elejtett mondatomra. Azóta sem hagy nyugton - fűzi hozzá. - Hogy lehet megkeresztelkedni? Mivel már döntöttem, ki mellé állok. A templom mostanában már fontos nekem.

Pillanatig hallgatok, felszabadul bennem minden kicsinyes lidércnyomás, bizonytalanság. Nézem a csupa-kérdés arcot, s megígérem: intézkedem, mielőbb a keresztségre készülők közt legyen.

Nem emlékszem a mondatomra, amelyre hivatkozott. Folyosón, órán hangzott el? Talán valakinek a kérdésére válaszul, melyet ő is hallott? Elgondolom: ha az Isten Fiának három esztendő kellett, hogy tanítását (örökségét) ránk hagyja, nekünk bizonyára évtizedek kellenek. Vagy talán csak egyetlen mondat az Ő mondataiból?

Elköszön, elkísérem az ajtóig. Ballagok utána, aki mindössze húszesztendős, de lelkének rezdüléseiben máris gazdag. Hitbe kapaszkodásával, elhatározásával, amellyel voksolt Valaki mellett, Akinek mindannyian eszközei vagyunk.

Az idő? Nem számít. Ám mégis, akkor, ha tenni - mondani kell valamit; ha elkötelezett, Evangéliumot hirdető valaki, még ha nem is hitoktató. Csupán egyszerű tanító, oktató...

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu