Esztergomi érsekek

1000-1707

Az új prímás beiktatása reflektorfénybe hozta a prímási méltóság kiemelkedő szerepét egyházunk és a nemzet történetében. Az államalapítástól a XX. század közepéig az ország első számú egyházmegyéjének főpásztorai egyben közjogi méltóságok is voltak, mégpedig a megkoronázott uralkodó utáni legmagasabb közjogi méltóságok. A prímások természetesen elsősorban egyházi vezetők, de a nemzet életében ma is különleges szerep illeti meg e méltóság viselőjét, amit az is jelez, hogy Erdő Péter beiktatásán valamennyi közjogi méltóság megjelent. Az alábbiakban közölt "névtár" csak néhány adatot tartalmaz egy-egy érsekről. A nevek utáni dátumok jelzik az esztergomi székben eltöltött időszakot. Összeállításunk első részében 1707-ig jutunk el, amikor új korszak, a hercegprímások korszaka kezdődik a magyar egyház történetében.

ÉRSEKEK

1. DOMONKOS (1000-1002) Felszentelése Rómában: 1000. Aláírja a pannonhalmi adománylevelet: 1000. Az esztergomi főkáptalan alapítása: 1001.

2. RADLA-SEBESTYÉN (1002-1007) Cseh származású. Az első pannonhalmi apát. Szent Vid-bazilikát építtet Esztergomban. Szembaja miatt visszavonul.

3. ANASZTÁZ-ASTRIK (1007-1026) Breunowi, majd pannonhalmi apát: 1002. Kalocsai érsek. Mint a "magyarok érseke" részt vesz a bambergi zsinatokon.

4. I. BENEDEK-BENETA (1046-1055) Szent Gellért élve maradt kísérője. Neve szerepel a tihanyi alapítólevélben.

5. DEZSŐ-DERSFI (1067-1075)

6. NEHEMIÁS (1075-1077) Neve szerepel a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében. Levelet kap VII. Gergely pápától.

7. I. ISTVÁN (1093-1094) Elsimítja a kalocsai és a pécsi püspök határvitáját.

8. ACHA (1094-1095)

9. SZERAFIN (1095-1104) Szent László udvari káplánja, majd kancellárja. Lászlót javasolja Piacenzában a keresztes hadak élére. A tarcali zsinat: 1099. Reformzsinat Esztergomban: 1104.

10. LŐRINC (1105-1116) Egri püspök. A bölcseletben igen jártas. Békítő politikus. Öszszeállítja a dalmát városok kiváltságlevelét. Nemzeti reformzsinatok Esztergomban: 1111. és 1114.

11. MARCELL (1117-1126) Váci püspök. A megvakított Álmos herceg temetése Székesfehérvárott: 1126.

12. FELICIÁN (1127-1139) Erdélyi püspök. Esztergomot fallal véteti körül. A kalocsai püspökség és a bácsi érsekség egyesítése: 1135.

13. MAKÁR (1142-1146)

14. MARTYRIUS (1150-1158) Egri püspök. Házat alapít Esztergomban a johannita lovagoknak: 1155. Bazilika építése Székesfehérvárott: 1158.

15. BÁNFY LUKÁCS (1158-1179) A párizsi egyetemen tanult. Hazánk akkori legműveltebb főpapja. Egri püspök: 1156. II. Gézát a törvényes III. Sándor pápa oldalára állítja. Fellép az ellenkirályokkal szemben. II. László börtönéből III. Sándor közbenjárására szabadul ki. Tartományi zsinat Esztergomban: 1169.

16. I. MIKLÓS (1180-1183)

17. JÓB (1185-1203) Pécsi püspök. Kihirdeti VIII. Gergely keresztes hadjáratra felszólító levelét: 1187. A leégett Szent Adalbert-bazilika újjáépítése: 1188-98. A székesfehérvári bazilika felszentelése: 1193. Térítőket küld Boszniába.

18. CHÁK NEMBELI UGRIN (1204) Győri püspök: 1188-1203.

19. KALÁN (1204-1205)

20. I. JÁNOS (1206-1222) Csanádi püspök: 1198. Kalocsai érsek: 1202. Bogumilok térítése Boszniában. II. Endre szentföldi tartózkodása idején az ország kormányzója: 1217. Harca Bertold kalocsai érsekkel a koronázás jogáért.

21. I. TAMÁS (1224) Mint egri püspök elkíséri II. Endrét a Szentföldre: 1217-18.

22. RÓBERT (1226-1239) Francia származású. Fehérvári prépost és kancellár: 1207. Veszprémi püspök: 1209-26. A kunok térítése, a milkói püspökség alapítása. Püspököt szentel számukra: 1227. II. Endre főembereinek kiközösítése, interdiktum: 1232.

23. RÁTÓT NEMBELI MÁTYÁS (1239-1241) Váci püspök: 1238-1240. Ő az első, akit királyi oklevél "primás"-nak említ: 1239. Királyi engedélyt kap az esztergomi érseki (vízi) város felépítésére: 1239. Elesett a muhi csatában: 1241.

24. BÁNCHA NEMBELI II. ISTVÁN (1242-1253) Váci püspök: 1240. Követségben Rómában és II. Frigyes császárnál: 1242. Pápai követ Dalmáciában és Horvátországban: 1243. IV. Bélától megkapja az esztergomi királyi palotát: 1249. Közvetít IV. Béla és István trónörökös viszályában: 1252. Az első magyar bíboros, egyben prenestei püspök: 1252. Rómában nem érzi jól magát, szeretne hazajönni Esztergomba, de kénytelen lemondani az érsekségről: 1253. Rómában él 1268-ig. A chartres-i székesegyház számára üvegablakot ajándékozott, amelyen ő maga is látható.

25. II. BENEDEK (1254-1261) Kalocsai érsek: 1245. Nemzeti zsinat Esztergomban: 1256.

26. TÜRJE NEMBELI FÜLÖP (1262-1273) Zágrábi püspök: 1248. IV. Béla és István viszályában békéltet: 1262. Gertrúd nővére, Hedvig szentté avatásának kérése IV. Kelementől: 1267. Szent Margit temetését végzi: 1271. Esztergom megye első örökös főispánja.

27. II. MIKLÓS először (1273) erdélyi prépost. Erőszakkal szerzi meg az érsekséget.

28. III. BENEDEK (1274-1276) Budai prépost. V. István alkancellárja. Kérésére IV. László alapítványt tesz a veszprémi főiskola fejlesztésére. A tihanyi apátságot a veszprémi püspök joghatósága alá helyezi: 1276.

29. II. MIKLÓS másodszor (1277-1278) Fülöp pápai követ elmozdítja: 1278. Koporsóját a felháborodott tömeg meggyalázza.

30. MONOSZLÓ NEMBELI LODOMÉR (1279-1298) Váradi püspök (1272-1276) Prímás - ad personam: 1279. Nemzeti zsinat Budán: 1279. Kiközösíti IV. Lászlót: 1287. Levél IV. Miklós pápához László áldatlan uralmáról: 1288. Védi III. Endre királyi jogait. Esztergomi zsinat: 1294. Fényes udvart tart.

31. BICSKEI GERGELY (1298-1303) Előbb fehérvári prépost és kancellár. Károly Róbertet Esztergomban megkoronázza: 1301. A pápa védelmében hal meg Anagniban, 1303.

32. BŐ NEMBELI MIHÁLY (1303-1304) Zágrábi püspök.

33. II. TAMÁS (1305-1321) Fehérvári prépost. Tartományi zsinat Udvardon: 1309. Zsinat Pozsonyban Gentile bíboros elnökletével: 1310. Csák Máté kiközösítése az érsekség feldúlása miatt: 1311.

34. PIAST BOLESZLÁV TOSTENZI HERCEG (1321-1328) Avignonban szentelték püspökké: 1321.

35. DÖRÖGDI III. MIKLÓS (1329-1330) Pozsonyi prépost, majd egri püspök. A király vonakodó magatartása miatt megerősítése elmarad, és a pápa tanácsára lemond. Egri püspök: 1330.

36. TELEGDI CSANÁD (1330-1349) Egri püspök. Királyi helytartó Nagy Lajos távollétében: 1347. A székesegyház, az érseki palota és a vár újjáépítése.

37. VÁSÁRY IV. MIKLÓS (1350-1358) Nyitrai püspök, majd kalocsai érsek.

38. KESZŐI V. MIKLÓS (1358-1366) Kalocsai érsek.

39. TELEGDI III. TAMÁS (1367-1375) Egyházjogász. Csanádi püspök, majd kalocsai érsek. Ferenceseket küld a bosnyákok térítésére: 1368. Királyi helytartó: 1371. Püspökség Moldvában: 1374.

40. LIPÓCZI DE SURDIS II. JÁNOS (1376- 1378) Itáliai származású. Kiváló diplomata. Váci püspök: 1363.

41. VASKÚTI DÖMÖTÖR (1378-1387) Szerémi, váradi, majd zágrábi püspök. Követségben VII. Kelemen ellenpápánál. Bíboros és érsek: 1378. Diplomáciai megbízatások. Folytatja az esztergomi építkezéseket. Esztergomi zsinat: 1382. "A Szentszék követe" címet már használja.

PRÍMÁS-ÉRSEKEK

42. KANIZSAY III. JÁNOS (1387-1418) Egri püspök: 1384. Zsinat Esztergomban: 1390. Hadvezér, visszaveri a lengyeleket: 1393. Az első "prímás és az Apostoli Szék követe": 1394. A nikápolyi csatában: 1396. Nápolyi Lászlót megkoronázza Zágrábban: 1403. Fellép a husziták ellen: 1410. A római császárság főkancellárja: 1414. A konstanzi zsinaton 160 kísérővel: 1414. Tekintélye akkora, hogy még Zsigmond is alkalmazkodott hozzá.

43. PÁLÓCZY I. GYÖRGY (1423-1439) Erdélyi püspök. Albert koronázásakor Drégely várát kapja meg: 1437. Harcok a huszitákkal.

44. SZÉCHY DÉNES (1440-1465) Bécsben tanult. Nyitrai, majd egri püspök: 1439. Bíboros: 1439. Trónviszály. Három királyt koronázott. Zsinat Esztergomban: 1449. Az esztergomi székesegyházat újjáépítteti: 1453. A Hunyadiak oldalán: 1458. Szép sírverse Pozsonyban olvasható.

45. ZREDNAI VITÉZ V. JÁNOS (1465-1472) Váradi püspök és bihari főispán: 1445. Mátyás király nevelője. Európai hírű humanista. Esztergomi udvara, könyvtára híres. Saját költségén megalapítja az Academia Istropolitanat: 1465. Szembeszáll Mátyás önkényével. Összeesküvés: 1471. Fogságban Visegrádon.

46. PECKENSCHLAGER VI. JÁNOS (1472- 1480) Sziléziai származású. Egri püspök: 1468. Mátyás megüresedettnek nyilvánítja az érseki széket: 1480. Mint salzburgi érsek hal meg: 1489.

47. ARAGONAl VII. JÁNOS (1480-1485) A nápolyi király fia és követe, Beatrix öccse. Tizennégy éves korában bíboros: 1477.

48. ESTEI HIPPOLIT HERCEG (1486-1497) Beatrix unokaöccse. Már hatéves gyermekként érseki címet kap, majd VIII. Ince megerősíti az érsekségben: 1487. Bíboros: 1492. Reneszánsz vadászkastélyt építtet Maróton. Bakócz helyébe Egerbe megy püspöknek: 1497.

49. ERDŐDI IV. BAKÓCZ TAMÁS (1497- 1521) Jobbágy származású. Krakkóban, Ferrarában, Bécsben tanult. Zágrábi, győri, majd egri püspök: 1497. Bíboros: 1500. Pompás könyvtára volt. Esztergom szabad királyi város földesura. A Mátyás-kálvária. Graduále a székesegyház részére. A Bakócz-kápolna építése: 1506-11. Konstantinápolyi pátriárka: 1506. Részt vesz a lateráni zsinat előkészítésében: 1512. Esélyt látott a pápai szék elérésére. II. Gyula halála után a háromfős bíborosi kormányzótestület tagja: 1513. Sikeres fáradozásai a keresztény uralkodók kibékítésére. Átadja Dózsának a pápa által megáldott keresztes zászlót: 1514.

50. SZATMÁRI III. GYÖRGY (1522-1524) Pécsi püspök: 1506. A lutheranizmus térhódításának megfékezésére budai zsinat: 1523.

51. SZALKAI I. LÁSZLÓ (1524-1526) Iparos családból származott. Iskolai könyvét Esztergomban őrzik (Szalkai-kódex). Váci püspök: 1515. Egri püspök: 1523. Elesik a mohácsi csatában: 1526.

52. VÁRDAY PÁL (1526-1549) Veszprémi püspök: 1524. Egri püspök: 1525. Királyi helytartó: 1542. A török elleni készülődés miatt kimenti magát a tridenti zsinaton való megjelenés alól. Az érsek és a káptalan Nagyszombatba költözik: 1543.

53. MARTINUZZI (FRÁTER) IV. GYÖRGY (1551) Horvát származású, szegény családból született. Udvari szolgálat után pálos szerzetes. Váradi püspök: 1534. A kiskorú János Zsigmond gyámja. Magyarországot akarja egyesíteni és Erdélyt megszervezni. Érsek és bíboros: 1551. Politikáját gyanakvással szemlélik, Castaldo megöleti Alvincen: 1551.

54. OLÁH VI. MIKLÓS (1553-1568) Mint Mária királyné titkára, Belgiumban él. Levelez Rotterdami Erasmussal. Kiváló humanista. Zágrábi, majd egri püspök. A tridenti reformhatározatok életbe léptetése 1560-tól. A jezsuitákat letelepíti Nagyszombatban: 1561. Az első magyar papnevelő intézet: 1566.

55. VERANCSICS ANTAL (1569-1573) Dalmát származású. Padovában tanult. Zápolyai János titkára. Kétszer járt Konstantinápolyban követségben és régészeti kutatás céljából. Tudós humanista. Egri püspök. Bíboros: 1573.

56. FEHÉRKÖVY II. ISTVÁN (1596) Nyitrai püspök és királyi helytartó: 1588. Kiválóan intézte az országos ügyeket.

57. KUTASSY VIII. JÁNOS (1597-1601) Győri püspök: 1592. Több diplomáciai küldetés a török veszedelem ügyében. Rekatolizáló tevékenység.

58. FORGÁCH FERENC GRÓF (1607-1615) Konvertita. Rómában Bellarmin Róbert tanítványa. Veszprémi püspök: 1587. Nyitrai püspök: 1596. Aszkéta, tudománykedvelő. Pártfogolja a jezsuitákat. Zsinat Nagyszombatban: 1611. A katolicizmus újjászületése.

59. PÁZMÁNY I. PÉTER (1616-1637) Konvertál tizenhárom éves korában. Belép a jezsuita rendbe. Krakkóban, Bécsben és Rómában tanul. Grazban tanít. Hittudós, kiváló szónok és hitvitázó. A katolikus újjászületés apostola. Irodalmi munkásság. Kiváló növendékek a Collegium Germanicum-Hungaricumban 1619-től. Pázmáneum Bécsben: 1623. Bíboros: 1629. Nemzeti zsinatok Nagyszombatban: 1630., 1633. Követi megbízatások: 1632. Egyetem Nagyszombatban: 1635. Hű volt az uralkodóházhoz, de töretlenül ragaszkodott a nemzet joghoz.

60. LÓSY I. IMRE (1637-1642) Konvertita. Rómában nevelkedett. Csanádi püspök: 1623. Váradi püspök: 1625. Egri püspök: 1633. Kisszeminárium (Emericanum) Pozsonyban. Bővíti a nagyszombati egyetemet. Tartományi zsinat Nagyszombatban: 1638. Összes jövedelmét az éhezőkre költi: 1639.

61. ZOMBORI LIPPAY IV. GYÖRGY (1642- 1666) Pécsi, veszprémi, majd egri püspök. Keménykezű rekatolizáló. Harcai Rákóczi Györggyel és a törökkel. Megalapítja a mai Központi Szeminárium ősét Nagyszombatban: 1648. Nemzeti, majd egyházmegyei zsinat Nagyszombatban: 1648, 1658. Cantus Catholici: 1655. Részvétele a Wesselényi-összeesküvésben.

62. SZELEPCSÉNYI VI. GYÖRGY (1666- 1685) Pázmány fedezi fel tehetségét. Rómában tanult. Veszprémi püspök. Nyitrai püspök: 1647. Kalocsai érsek: 1657. Királyi helytartó: 1667. Új papnevelde (Mariánum) Nagyszombatban: 1678. Alapítások szerzeteseknek. Énekeskönyv. Ötvenezer rajnai forintot küld a török által ostromlott Bécs megmentésére: 1683.

63. SZÉCHENYI VII. GYÖRGY GRÓF (1685-1695) Pázmány pártfogoltja. Kalocsai érsek. Egész élete jótékonykodás. Kollégiumok, kolostorok, nevelőintézetek, a budai papnevelő intézet alapítója; a török háború rokkantjait segíti; várakat erősít meg; templomokat, kórházakat, iskolákat épít. Százhárom éves korában halt meg.

64. KOLLONICH LIPÓT GRÓF (1695-1707) Korábban a török ellen vitézül küzdő máltai lovag. Nyitrai, bécsújhelyi, majd győri püspök és bíboros: 1689. Kalocsai érsek: 1691. Egyházpolitikájában az abszolutizmus képviselője. Ő is oka volt a Rákóczi-szabadságharcnak. Mint főpap nagyszabású lelkipásztori és karitatív tevékenységet fejt ki. Templomokat, iskolákat, kórházakat, kolostorokat épít. Elősegítette a ruténok és az erdélyi románok unióját: 1698.

Vitéz János

Estei Hippolit

Bakócz Tamás

Fráter György

Oláh Miklós

Verancsics Antal

Forgách Ferenc

Pázmány Péter

Szelepcsényi György

Széchenyi György

(Következő számunkban folytatjuk.)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu