Körmendi Lajos

Fresi a templomban

Nagy Kálmánnak

Franco Fresi olasz (pontosabban szárd,

Illetve galluriai) költő átlépte a karcagi

Református templom küszöbét. Ahogy ment,

Nézte a ki tudja, mikor, ki tudja, kik által

Faragott padokat, nézte a téglákat, amiken járt.

Franco Fresi olasz (pontosabban szárd,

Illetve galluriai) költő olyan templomokhoz

Szokott, amelyekben az oltárképet például egy

Tiziano festette, a domborműveket egy Donatello

Faragta, a freskókat egy Michelangelo festette.

Franco Fresi olasz (pontosabban szárd,

Illetve galluriai) költő tehát ment a karcagi

Református templomban, oldalt a régi, viharvert

Padokat nézte, a lába alatt a megkopott téglákat,

S talán már az is eszébe jutott, hogy mit keres

Itt, egy ilyen szegényes helyen, hiszen ő a

Gazdag Tiziano-s, Donatello-s, Michelangelo-s

Templomokhoz nőtt hozzá, nem ehhez a falusi

Szűkösséghez. És ekkor felpillantott. Hirtelen

Beleszédült a mérhetetlen, dísztelen fehérségbe.

Franco Fresi olasz (pontosabban szárd,

Illetve galluriai) költő földbe gyökerezett

Lábbal állt: az álmok ködébe vesztek

Tiziano-s, Donatello-s, Michelangelo-s

Emlékei. Életében először látott református

Templomot: döbbenten nézte a puritán

Dísztelenséget, ráégett retinájára a vakítóan

Sugárzó fehér, és Franco Fresi olasz

(pontosabban szárd, illetve galluriai) költő

Megérezte, hogy nincs már semmi, de semmi, nincs

Viharvert pad és kopott tégla, nincs kopár templom,

Csupán a fehér végtelen mindenségében reá váró

Ige.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu