A királynét megölni...

Ha máshonnan nem, hát Katona JózsefBánk Bánjából, de minden gyerek tudja, hogy véres dráma színhelye volt az esztergomi vár - más források szerint a pilisi erdő - 1213 őszén: a "békétlen" főurak Meráni Gertrúd királynét - II. András király távollétében - meggyilkolták. A Petrus comes csanádi gróf vezette összeesküvők különösen a királyné öccsének, a fiatal Bertoldnak kalocsai érsekké való kinevezését nehezményezték. Bertoldot maga a pápa is képzetlennek ítélte a magas posztra, és a lelkipásztori tevékenység gyakorlásától el is tiltotta. Mi marad egy érsek számára, ha vallással nem foglalkozhat? Az érsekség jövedelme és a politika - amiből aztán Bertold derekasan ki is vette a részét. A pohár akkor telt be, mikor András, távolléte idejére, teljhatalmú képviselőjévé Bertoldot nevezte ki az országnagyok fölé. (Bánk feleségéről a korabeli források nem tudnak; ez a motívum csak az Anjou-korban, a Zách Felicián-ügy idején bukkan föl.)

A bűntett elkövetése előtt János, esztergomi érsek véleményét is kikérték. A feltörekvő Bertold az esztergomi érsek kiváltságait is - köztük királykoronázási jogát és ezzel járó jövedelmeit - veszélyeztette. De a főpap nem hagyta magát kompromittálni. Híres-hírhedt válasza, amely a hiányos központozás miatt beleegyezésként és tiltakozásként egyaránt értelmezhető ("A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz. Ha mindenki egyetért én nem ellenzem.") - büntetlenségét minden eshetőségre biztosította. (Valóban: a karóba húzott Péter gróf kivételével az összeesküvőket csak IV. Béla - Gertrúd legidősebb fia - trónralépte (1235) után érte utol a megtorlás).

Érdekes módon János érsek válaszának latin eredetijét megőrizte Hermann von Altaich Benedek-rendi szerzetes (1200-1275) Annalese. 1213-as évszámú feljegyzése szerint ugyanis: "Reginam occidere nolite timere bonum est. Si omnes consentiunt ego non contradico".

Honnan eredhetett Hermann barát értesülése? A bajorországi Niederaltaich (ma Deggendorf) Szent Móric-kolostorában tanult, ez a kolostor pedig nincs messze Andechstől, a Diessen-i grófok a mai Starnberg közelében, az Ammersee keleti partján fekvő várától. Márpedig Gertrúd nálunk meráninak ismert családja eredetileg onnan származik! Ugyancsak a közelben található Bamberg - Gertrúd másik, Magyarországot megjárt fivérének, Eckbert püspöknek székvárosa.

A jeles mondat változatai más, korabeli forrásokban is - például a burgundi cisztercita szerzetes, az 1252-ben meghalt Albéric (Aubri) de Trois-Fontaines Chronicájában - fellelhetők. Aubri közvetlen kapcsolatban állhatott Magyarországgal: a IV. Béla által 1235 körül alapított bélakúti apátság első lakói is trois-fontaines-i ciszterek voltak. S milyen kicsi a világ: Bélakút Petrus comesnek a Kalocsai Egyházmegyében fekvő - büntetésből elkobzott - birtokán található!

Ugyancsak cisztercita kézben volt az Esztergomhoz közeli pilisi apátság - Gertrúd temetkezési helye. Az apátság a török időkben elpusztult; feltárásakor Gerevich László az oltár előtt megtalálta Gertrúd 1220 körül készült tumbájának töredékét.

János érsek számítása fényesen bevált: III. Ince pápa az ominózus levélre hivatkozva a gyilkosságban való részvétel vádja alól felmentette, mondatának pedig hamarosan európai híre lett: Boncompagno da Signa, a bolognai egyetem Bajorországot megjárt és a pápai kúriával jó kapcsolatban lévő híres professzora 1235-ös Rethorica novissimájában már idézi.

Honnan tudhatott minderről Katona? Az általa történelmi forrásként megjelölt Katona István esztergomi kanonok (1732-1811) 42 kötetes monumentális könyvsorozatának V. kötete a fejleményeket behatóan ismerteti. De Hermann von Altaichra hivatkozva idézi például Fessler 1815-ös Magyarország-története is. A téma népszerűségét az is mutatja, hogy a XIX. század elején több német szerző is feldolgozta.

Horváthy Péter

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu