Uj Ember

2002.08.04
LVIII. évf. 31. (2818.)

Augusztus 6.:
Urunk színeváltozása

Főoldal
Címlap
Toronto: az öröm városa lett
Több százezer fiatal találkozott a Szentatyával
"Köszönteni jöttünk a szép Szűz Máriát..."
A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye búcsúja
Köszönöm, asszonyom
Lelkiség
A kishitűségtől a bizalomig
Évközi 18. vasárnap (Mt 14,13-21)
Az Istentől kérjük
Élet és liturgia
A Szent Egyed Közösség
Harmincöt éves a Katolikus Karizmatikus Megújulás
A hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
A vigasztalás követei...
Lelkigondozás - nyáron is
Zöld kártya
Jegyzetlap
Az értelem száműzése?
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Ingyenes "antibébi"
Élő egyház
A titok boldog perce - a segítés
Csehimindszenten, Mindszenty bíboros szülőhelyén
Újvidéki jubileum
Hittel és hozzáértéssel...
Tizenhárman kaptak képesítést a Harmat Artúr Kántorképzőn
Élő egyház
Közép-európai katolikus nagygyűlés
Lekerültek az istenkáromló weboldalak az internetről
Miért "felejtették ki" az egyházat?
Meghívás a párbeszédre
Fórum
Van hite a mai fiataloknak
Beszélgetés Jean-Claude Turcotte montreali érsekkel
Személyesen...
Egyház az emigrációban
A montreali Magyarok Nagyasszonya-plébánia
Fórum
A pápa a boldogság útjáról
A döntés ideje
(A pápa július 28-ai beszédéből)
Keresztút és virrasztás
Torontói mozaikok
Fórum
Szent Kinga gyűrűje Lengyelországban
Értékelvű és méltányos újságírás
"Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!"
Életige, 2002. augusztus
Mérce
A MATÁV "nem szereti túl..."
Az Olvasó írja
Fórum
Állam és egyház - beavatkozik-e a politika?
Beszélgetés Szalay Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős államtitkárával
Ifjúság
A család, amely lüktetést ad az egyháznak
Haza és életszentség
Tápió mentiek tábora Tápiószentmártonban
Kőszegtől Mariazellig
Egyházzenei tábor Sármelléken
Kultúra
Nyelvi szegényház
Gyula bácsi iránytűje
Az ismeretlen opus
Kávéházi asztalnál
Tíz mondat a farizeusságról
Fórum
Öt kontinens öt nap alatt - Dunaszentmiklóson
Misszió a misszióért
Katolikus adok-kapok
Dél Keresztje igézetében
"Felejthetetlen volt az első naptól az utolsóig"
Mozaik
Lipót atya, a lélekmentő
Magyar vasutasok lourdes-i zarándoklata
A gyóntatás szentje
Sétányrózsa

 

Sétányrózsa

A leander mellett a sétányrózsa lehetne a leggyakoribb edényes dísznövényünk - ha olyan ismert lenne, mint az előbbi. Pedig a növényfaj már régóta "bent van" az országban, és sok kertészet kínálja. Nevelését tekintve egyszerűbb, mint a leander, és virágpompája önmagáért beszél.


A sétányrózsa (Lantana camara) a verbénafélék családjába tartozó örökzöld cserje. Redőzött, hosszúkás, sötétzöld levelei közvetlenül a sudár ágak mentén helyezkednek el. A hajtáscsúcsokon fejlődnek a verbénához hasonlító élénksárga, majd idővel narancsvörös színt öltő domború virágzatok.

A cserje ideális cserepes növény, magassága egy-két méter közötti, ám metszéssel tetszőleges méretűvé nevelhető. A nyesés elengedhetetlen feltétele ennek a növénynek: minél gyakrabban nyúlunk a metszőollóért, annál dúsabban fejlődnek a hajtások, és annál több virág fejlődik rajta.

Könnyen nevelhető növény, és szaporítása sem okoz gondot még a kezdő kertészkedőnek sem. Átlagos kerti földbe ültetve, napsütötte teraszon vagy a kertben tartva késő őszig virít. Tavasztól őszig csupán bőséges öntözést igényelnek. Fagyérzékeny növény lévén, a tél beállta előtt be kell vinni öt-tíz fokos helyiségbe, de ellentétben a leanderrel, a sétányrózsa sötét pincében is teleltethető, mert ágai tövig visszavághatók, így nincs szüksége fényre. Ebben az időszakban csak fukaron szabad öntözni, csupán annyira, hogy a föld ne száradjon ki teljesen. A növény a következő tavasszal sok új hajtással örvendezteti meg az embert. Természetesen lépcsőházban vagy verandán is lehet teleltetni, ekkor elegendő minden ágat a harmadára visszanyesni, hogy a következő évben bokrosan fejlődjék. Mód van arra is, hogy törzses fácskát neveljenek a sétányrózsából. Ehhez meg kell hagyni egy vezérágat, az oldalhajtásokat pedig félgömb alakban visszacsípni. Külföldi parkokban gyakran találkozni fává nevelt sétányrózsával.

A hosszúkás magtokban bőven találni repítőszőrös magokat, amelyeket kora tavasszal kell elvetni. Korábban virágoznak a nyár végi dugványról szaporított egyedek. Ehhez arasznyi hosszú, félfás ágakat kell vágni a bokorról, és laza földkeverékbe tűzdelni. Igen hamar gyökeresednek, mire sor kerül a betelelésre, már külön-külön cserepekbe kerülhetnek. A dugványról előállított növényt csak a következő tavasszal szabad először visszametszeni. Aki egyszer szert tesz egy tő sétányrózsára, sok öröme lesz benne!

Lovas Katalin

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu