Van hite a mai fiataloknak

Beszélgetés Jean-Claude Turcotte montreali érsekkel

A torontói világtalálkozóra készülve 136 magyar fiatal úgynevezett előtalálkozón vett részt a Montreali Egyházmegyében, ahová velük egy időben további 27 országból ezrével érkeztek fiatal zarándokok. Kanadában természetesen nem meglepő a sokféle náció jelenléte, sőt, ebből fakadnak az itteni egyház feladatai is. Jean-Claude Turcotte bíboros, aki 1990 óta Montreal érseke, lapunknak adott interjújában többek között az egyházmegye katolikus népességének összetartásáról beszélt.

Régi kanadai tradíció - mondja Jean-Claude Turcotte -, hogy szívesen fogadjuk a különféle nemzetiségű embereket, hiszen a bevándorlók építették fel ezt az országot az indián és eszkimó őslakosokkal együtt. A katolikus egyház mindig szívén viselte, hogy a különféle nemzetiségek anyanyelvükön szolgálhassák Istent. A Montreali Egyházmegyének több mint 40 nemzetiségi plébániája van, naponta legalább 25 nyelven mutatnak be szentmisét, mégsem beszélhetünk kulturális elkülönülésről, nincsenek gettók. Az utóbbi 15 évben együttműködés épült ki a bevándorlók különböző csoportjaival, többek között a koreai, kínai, polinéz, latin-amerikai, angol és francia nyelvű egyházközségek bekapcsolódásával. Elmondhatom, hogy ezek a közösségek ugyanolyan harmóniában élnek egymással, mit a kanadai társadalom nemzetiségi csoportjai. Említést érdemel ugyanakkor az is, hogy az egyházmegye a nagy létszámú latin-amerikai bevándorló számára ajándékba adott egy katedrálisnak is beillő templomot, ahol azóta a guadalupei Máriát tisztelik, aki Észak-, Közép- és Dél-Amerika védőszentje. A Montreali Egyházmegye patrónája Szűz Mária. Montrealt eredetileg Ville Marie-nak nevezték az első bevándorlók, remélve a Szűzanya segítségét az új és idegen világban.

Milyen érzésekkel és várakozásokkal készül Érsek Úr az ifjúsági világtalálkozóra?

- Sajnos a mai fiatalság nem vallásgyakorló, de van hite. A torontói közös ünneplés meg fogja újítani bennük a reményt, az idősödő zarándok pápa példájára. Együttlétük segíteni fog, hogy láthatóvá tegyék hitüket, bekapcsolódjanak az egyház életébe, ami nagyon fontos, hiszen ők az Isten országának jövője.

Ön szerint mi az egyház vezetőinek legfontosabb feladata napjainkban és a közeljövőben?

- Elsőrendű célunk, hogy újraélesszük a keresztény közösséget. Ennek egyik feltétele, hogy továbbadjuk az egyház örökségét, figyelembe véve a jelenkor kihívásait. Ezt a jóakaratú hívek mellett lelkes szerzetesi és papi hivatások biztosíthatják.

Negyven év ateista elnyomása után Magyarországon ismét templomok épülnek. Úgy hallom, hogy Kanadában sok templomot kényszerülnek átadni más jellegű szolgálatra.

- Amikor érsek lettem, olyan egyházat örököltem, amelynek legalább egymillió tagja rendszeresen részt vett az istentiszteleteken. Sajnos az egyházmegyénkben, ahogy világszerte is, megcsappant az élő hit. Ma alig vannak kétszázötvenezren a rendszeres templomba járók. A templomok anyagi fenntartása a hívők segítsége nélkül lehetetlen. A sok kiüresedett templomot szeretnénk átadni olyan intézményeknek, amelyek az emberi közösséget szolgálják. El kell mondanunk azonban, hogy a latin-amerikai hívők még mindig megtöltik Isten házát, és további négy-öt különböző francia templomot is látogatnak.

Körössy László - Csánó László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu