|
|
Mérce Közzétették az egyetemek és főiskolák felvételi pontszámait, de már ezt megelőzően úgy hírlett, hogy a felvételizők tudása évről évre több kívánnivalót hagy maga után. A jelentkezők felkészületlenségének megállapítása mellett azt is látnunk kell, hogy a felvételi kérdésekben elég sok az esetlegesség. Míg a leendő matematikusokat matematikából, a történelem szakra jelentkezőket történelemből vizsgáztatják, addig a majdani tibeti nyelvészt nem tibeti nyelvből, a jogászt, orvost, kultúrantropológust nem jogból, belgyógyászatból vagy kultúrantropológiából kérdezik. Elég nagyok a különbségek azonos szakokból a különböző intézmények felvételi ponthatárai között is. Német és angol nyelvből a katolikus egyetemen és az ELTE-n 96 pontra volt szükség, Miskolcon csak 64-re. Az előbbi kettőn a jogásznak is kicsit jobban meg kellett erőltetnie magát, mint a többi jogi karokon. 126 pont volt szükséges az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az alkalmazott nyelvészet, a földrajz, biológia, matematika, fizika, informatika szakon és Miskolcon a műszaki informatikához. 125 a tibeti nyelvhez az ELTE-n. A Budapesti Műszaki Egyetemen a műszaki menedzser szakmához 122 pont kellett, a matematikusnak 118, az építészmérnöknek 116 pont. Debrecenben a biológiához 120 pont és a legtöbb hangszeres szakon 115 feletti pontszám volt szükséges. Ezekkel a követelményekkel szemben szinte felsorolhatatlanul sok az olyan intézmény és szak, ahová már 67-70 ponttal be lehet kerülni nappali tagozatra. Némi nyugtalansággal vegyes malíciával szemléli az olvasó, hogy míg a sokat ócsárolt jogászoknak Budapesten legalább 104 pontot kellett szerezniük, addig az őket megszóló politológusnak - felsőfokú végzettség birtokában is - elég a 85 pont. Miskolcon pedig 71. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a hittanár-latin párosításban 119 pont kell! De van egy másik intézet, ahol az alábbi feltételt találjuk: "katolikus hittanár: 62." És van "hittanár-magyar" párosítás 60 ponttal is. Az olvasónak - aki eddig jól szórakozott a jövő politológusaival szemben támasztott követelményeken - ekkor kiesik kezéből az újság, és mélységesen elszontyolodik. Minden tisztelete és megbecsülése azoké, akik a mai mostoha körülmények között hitoktatónak készülnek. Ez a pontszám azt jelzi, hogy nagyon kevesen lehetnek, nincs verseny, nincs tolongás ezen a pályán. A hitoktatás helyzete még mindig rendezetlen. De vajon a jelenlegi módszer a megoldás? Dessewffy László
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||