Magyar vasutasok lourdes-i zarándoklata

Július harmadik hetében idén tizenötödik alkalommal tartották Lourdes-ban a vasutasok kétévente megrendezett nagy zarándoklatát. A franciák meghívására immár negyedik alkalommal a MÁV Rt. munkatársai is képviseltették magukat. Az eseményről és a Magyar Katolikus Vasutasok Egyesületének működéséről az egyesület elnöke, Pásztóy Katalin beszélt lapunknak.

A magyar katolikus vasutasok csoportja a felvonuláson

A Francia Katolikus Vasutasok Egyesületét 1898-ban hozták létre, azokban az időkben, amikor a liberális francia kormányzat számos egyházellenes intézkedést hozott. Tizenkét vasutas elment a Sacré-Coeur-be, és fogadalmat tett, hogy a katolikus vasúti dolgozók körében ismét felélesztik a hitet. E szervezet határozta el a rendszerváltás idején, hogy a volt szocialista országok vasúttársaságainál is segíteni fogják a hit megerősítését, egyfajta evangelizációt vállalva ezzel. Először a lengyelekkel, majd 1995-ben a magyarokkal vették fel a kapcsolatot, így a következő évi zarándoklatukon már a magyarok is részt vehettek. A franciák 1998-ban - lengyel közvetítéssel - a fehéroroszokat is bevonták a mozgalomba.

Az 1996-os első közös lourdes-i együttlétet követően a francia egyesület javasolta, hogy Magyarországon jöjjön létre egy övékhez hasonló szervezet. Ennek eredménye a Magyar Katolikus Vasutasok Egyesülete. Már évek óta sikeresen működnek, jogi bejegyzésük pedig folyamatban van.

Az egyesület alapvetően a Mária-tisztelet céljából jött létre, ahogy ezt a meghirdetett programok is mutatják. A kétévenkénti lourdes-i zarándoklaton túl minden évben felkeresnek egy-egy magyarországi Mária-kegyhelyet, valamint lelki napot tartanak. (Legutóbb ezen egyrészt a Szűz Mária-tisztelet kialakulásáról volt szó, másrészt pedig arról, hogy a katolikus egyesületeknek mi a szerepe mai világunkban.) Az egyesület tagjai (újabban szervezetten) rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún. A lengyel vasutasok november második hétvégéjén tartanak a franciaországihoz hasonló zarándoklatot Czestochowába, ahová a magyar "kollégáikat" is invitálják.

A lourdes-i zarándoklat öt napig tart, és minden napnak megvan a maga közös vasutas programja: nyitómise, délutáni eucharisztikus körmenet, esti Mária-körmenet és a vasutasok szentmiséje a barlangnál. (Az utolsó napon rendszerint pireneusi kirándulásra, vagy az óceán partjára utaznak a magyar zarándokok.) A vasutasok tevékenyen részt vesznek a liturgiában is. Az egyes csoportok nemzeti és vasutas zászlóval, transzparenssel, többen egyenruhában vonulnak fel. A különböző színű sálak - a magyaroknál és a lengyeleknél például a fehér - nemcsak megkülönbözteti, hanem össze is köti a vasutasokat.

A franciák - akik egyházközségek köré, illetve igazgatóságok szerint szerveződnek - rendszerint különvonattal érkeznek, és betegeiket, sérültjeiket is magukkal hozzák.

Lourdes-ban mindig a testi-lelki beteg ember, a szenvedő a legfontosabb, és minden értük van. Betegeket mi nem viszünk magunkkal - meséli Pásztóy Katalin - csak saját, vagy hozzátartozóink lelki problémáit, fájdalmait. De az imádság, az áhítat, a remény mégis minden odaérkező zarándok számára ugyanaz, hiszen a lelki gyógyulás éppen olyan fontos, mint a testi.

A Magyar Katolikus Vasutasok Egyesületének jelenleg negyvenöt tagja van, de programjaikon bárki részt vehet. Ugyanakkor szeretettel várják soraikba azon jelentkezőket, akik e közös programok által erősíteni akarják magukban (és ezáltal környezetükben is) a katolikus hitet.

Pallós T.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu