|
|
A pápa a boldogság útjáról
II. János Pál pápa Torontóban július 25-én találkozott először a XVII. Ifjúsági Világtalálkozó résztvevőivel, akik 169 országból érkeztek Torontóba. A megnyitó szentbeszédet a Nyolc boldogságról szóló evangéliumi szakasz alapján mondta el, és felszólította a fiatalokat, hogy bátran lépjenek az útra, a boldogság útjára, amelyre Jézus hívja őket. Az egész beszédét a tapsok és örömujjongások kísérték. A Szentatya hangsúlyozta, hogy Isten megteremtette az embert, azért, hogy boldog legyen. A boldogság tehát az ember alapvető és végső célja. Az efelé törekvő hamis utak felsorolása után a Szentatya rámutatott Krisztusra. "Csak Krisztus ismeri a választ a ti vágyaitokra". A háromszázezer fiatal hatalmas tapssal fogadta a pápai útmutatást. "Krisztus arra kér titeket, hogy bízzatok Benne." Az igazi öröm és boldogság azonban megköveteli a hosszú és nehéz harcot. A mai ember akkor boldog (áldott), ha Krisztushoz hasonlatosan lélekben szegény (egyszerű), jóságos és irgalmas, keresi azt, ami igazságos. Akkor boldog az ember, ha tiszta a szíve, és békét teremt, ha szereti a szegényeket és szolgálja őket. Ilyenkor ti is boldogok vagytok. Tehát részesültök Isten szentségének titkában. Csak Krisztus az igazi Mester, és ma ő arra hív titeket hogy a föld sója legyetek, és a világ világossága. Az ember szabad, választani kell a jó és a rossz között. A világosság és a sötétség között, az élet és a halál között. Hogy a szeretet és a béke emberei legyünk." "Krisztusnak szüksége van rátok a megváltás tervének megvalósításához; Krisztusnak szüksége van a ti fiatalságotokra és nemes lelkesedésetekre, hogy az ő Örömhíre hangozzék az új évezredben. Válaszoljatok erre a hívásra - kérte a fiatalokat a Szentatya -, válaszoljatok azáltal, hogy életeteket felajánljátok a testvérek szolgálatára. Bízzatok Krisztusban, mert ő bízik bennetek!" Visszaemlékezve a 2001. szeptember 11-i tragédiára, a Szentatya felszólította a fiatalokat és az egész emberiséget a megbocsátásra, kibékülésre és a szeretet útján való haladásra. Tavaly drámai módon, világosan megláttuk az emberi rossz tragikus arcát. De Krisztus hangja az élet, a remény és a megbocsátás hangja." A Bárka Közösség sérült tagjainak tánca után a Szentatya újra kérte a mikrofont, és improvizálva franciául ezeket mondta: "Kedves fiatal barátaim, adjunk hálát Istennek a fiatalság ajándékáért. Az ifjúkor elmúlik, de a fiatalság lelke az egész életen át megmaradhat. Köszönöm, hogy itt vagytok. Kívánok nektek jó folytatást". A fiatalok válasza, hatalmas taps, örömujjongás és a zászlók lengetése volt. Ezután a Szentatya több nyelven búcsúzott el a jelenlévőktől: viszontlátásra.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||