Uj Ember

2002.08.04
LVIII. évf. 31. (2818.)

Augusztus 6.:
Urunk színeváltozása

Főoldal
Címlap
Toronto: az öröm városa lett
Több százezer fiatal találkozott a Szentatyával
"Köszönteni jöttünk a szép Szűz Máriát..."
A Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye búcsúja
Köszönöm, asszonyom
Lelkiség
A kishitűségtől a bizalomig
Évközi 18. vasárnap (Mt 14,13-21)
Az Istentől kérjük
Élet és liturgia
A Szent Egyed Közösség
Harmincöt éves a Katolikus Karizmatikus Megújulás
A hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
A vigasztalás követei...
Lelkigondozás - nyáron is
Zöld kártya
Jegyzetlap
Az értelem száműzése?
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Ingyenes "antibébi"
Élő egyház
A titok boldog perce - a segítés
Csehimindszenten, Mindszenty bíboros szülőhelyén
Újvidéki jubileum
Hittel és hozzáértéssel...
Tizenhárman kaptak képesítést a Harmat Artúr Kántorképzőn
Élő egyház
Közép-európai katolikus nagygyűlés
Lekerültek az istenkáromló weboldalak az internetről
Miért "felejtették ki" az egyházat?
Meghívás a párbeszédre
Fórum
Van hite a mai fiataloknak
Beszélgetés Jean-Claude Turcotte montreali érsekkel
Személyesen...
Egyház az emigrációban
A montreali Magyarok Nagyasszonya-plébánia
Fórum
A pápa a boldogság útjáról
A döntés ideje
(A pápa július 28-ai beszédéből)
Keresztút és virrasztás
Torontói mozaikok
Fórum
Szent Kinga gyűrűje Lengyelországban
Értékelvű és méltányos újságírás
"Bátorság! Én vagyok, ne féljetek!"
Életige, 2002. augusztus
Mérce
A MATÁV "nem szereti túl..."
Az Olvasó írja
Fórum
Állam és egyház - beavatkozik-e a politika?
Beszélgetés Szalay Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi ügyekért felelős államtitkárával
Ifjúság
A család, amely lüktetést ad az egyháznak
Haza és életszentség
Tápió mentiek tábora Tápiószentmártonban
Kőszegtől Mariazellig
Egyházzenei tábor Sármelléken
Kultúra
Nyelvi szegényház
Gyula bácsi iránytűje
Az ismeretlen opus
Kávéházi asztalnál
Tíz mondat a farizeusságról
Fórum
Öt kontinens öt nap alatt - Dunaszentmiklóson
Misszió a misszióért
Katolikus adok-kapok
Dél Keresztje igézetében
"Felejthetetlen volt az első naptól az utolsóig"
Mozaik
Lipót atya, a lélekmentő
Magyar vasutasok lourdes-i zarándoklata
A gyóntatás szentje
Sétányrózsa

 


A kishitűségtől a bizalomig

Évközi 18. vasárnap (Mt 14,13-21)

A csodálatos kenyérszaporítás evangéliumi jelenetét olvasva fölmerülhet az emberben a kérdés: ha Jézusnak ekkora hatalma van, miért nem siet az örökké kenyérgondokkal küszködő emberiség segítségére? Egy ilyen megoldás mennyi békétlenségnek, ellenségeskedésnek elejét vehetné! A gondolat valószínűleg foglalkoztatta az első keresztény közösségeket is. Erre reflektál Szent János evangéliuma, amikor a kenyérszaporítás után megjegyzi, hogy Jézust királylyá akarják tenni, ő azonban visszavonul a hegyre, egyedül (Jn 6,15). Ugyanez megkérdezhető Jézus gyógyító csodatetteivel kapcsolatban: ha sokakon tudott segíteni, miért nem mindenkin?

A probléma összefügg Jézus küldetésével. Ő meghirdeti Isten uralmának közelségét, megragadhatóságát, de a beteljesedést második eljöveteléhez köti. Az Isten uralma ajándék - de nem menti fel az embert saját küzdelmei alól. Az emberiség problémáit az embernek kell megoldania, de nem mindegy, hogyan: Istennel együttműködve vagy Isten nélkül, sőt vele ellentétben. Hogy Istenben bízva, vele együtt tegye ezt meg, erre szolgálnak Jézus csodatettei: mint jelek. Jelzik, van egy út a problémamegoldásokban, út, amely harmóniában Istennel keresi a megoldásokat. Így a kenyérszaporítás jelzi, hogy Isten nem közömbös testi szükségleteink iránt, nemcsak lelki értékekkel törődik, hanem gondja van az egész emberre. Ezt juttatja kifejezésre az evangéliumi leírás, amikor kifejti, hogy Jézus, látva a tömeget, részvétet érez. Ez azonban azt is jelenti, hogy az evangélium hirdetése és az evangélium szerinti élet ott lehet hatékony, ahol az emberhez méltó élet minden szükségletére odafigyelnek.


Az evangéliumi jelenet ugyanakkor erősen rámutat arra, hogy ki valójában ez a Názáreti Jézus. A kenyérszaporítás témája visszautal Elizeus prófétára, aki húsz árpakenyérrel jóllakat száz embert, és még marad is (2 Kir 4,42-44). Az Írásokban otthonos ember így rádöbben, hogy Jézus próféta, nagyobb, mint Elizeus.

Az ínséget szenvedők, a nyomorultak felkarolása - különösen az apokaliptikus várakozásokban - a Messiás jellemző vonása. Ő hoz enyhületet a végidős gonoszság háttérbe szorított, szenvedő, hűségben kitartó tagjainak. Jézus itt kimutatott irgalmas, segítő jósága messiási jelként értékelhető.

Sok bibliamagyarázó a csodálatos kenyérszaporítást az eucharisztia előképének tekinti. Arra hivatkoznak, hogy Jézus gesztusai a kenyerekkel az utolsó vacsorát idézik. Mások hangsúlyozzák, hogy az áldásmondás, a kenyér kézbevétele és megtörése, valamint szétosztása általánosabban utal a zsidó asztali szokásokra. Ha figyelembe vesszük Jézus több utalását az Isten uralma szimbolikájában a messiási lakomára, akkor mondhatjuk, hogy a kenyérszaporítás a messiási végidős asztalközösség előképe. A jelenet így mindenképpen utal Jézus messiási küldetésére. A közös étkezés viszont az ókori keleten az együvé tartozás, az egymás iránti felelősség, a közös ünnepi öröm kifejezése volt. Mi, akik hittel valljuk Jézus kenyérszaporító hatalmát, jobban kell munkálnunk az élet kenyérgondjai közepette a közösség, az egymás iránti felelősség lelkületét.

A Máté-evangélium leírása némileg hangsúlyozottabban említi a tanítványok közvetítő szerepét (Márkhoz képest): "odaadta tanítványainak, tanítványai pedig a népnek". (Mt 14,19).

Fontosabb azonban, hogy a csoda igazából az ő kicsinyhitűségük legyőzésére szolgál. Ellentétben a többi csodaleírással, ahol a nép nyilvános tapasztalata és csodálkozása kíséri az eseményt, itt csak a tanítványok tapasztalják a csodát. Ők vannak gondban a tömeg esteli éhsége miatt, ők értetlenkednek Jézus felszólítására: "ti adjatok nekik enni!" Alakjuk azt a tanítványtípust idézi, aki aggódik a rábízottakért, de éppen ez az aggodalom teszi kishitűvé. Még nem látja meg Jézusban a támaszt, amelyet ő adni tud az igazi jó megoldások felismerésében.

Az evangéliumi perikópa végső soron arra int, hogy életünk minden területén bizalommal forduljunk Üdvözítőnkhöz, dinamikusan, sok erőfeszítéssel munkálkodva földi életünk irányításán.

Gaál Endre

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu