|
|
"Felejthetetlen volt az első naptól az utolsóig" "Soha sem tudom elfelejteni az első benyomásaimat, mikor megérkeztem Indonéziába. Minden tekintetben tanultam az ottani emberektől. Gyarapodtam mély hitüket, emberségüket, szerénységüket, élet- és családszeretetüket, türelmüket megismerve." S a természet csodái, a vulkánok, a virágok mind-mind visszahívnak immár két évtizede... Kapitár Ilona verbita nővér huszonkét évet töltött el a tizenkétezer szigetből álló Indonéziában misszionáriusként. Szakmája fogász. Húzta, tömte a fogakat keresztény, muzulmán, "pogány" szájakban egyaránt, és csak szeretetet kapott mindenkitől... Az osztrák határ menti Szentpéterfán született. A Trianon után a falunak sikerült megmaradnia magyar területen, de a földjeik mind odaátra estek. Mielőtt végleg lezárult volna a vasfüggöny, ő elindult szülei szőlőjébe kapálni, és nem jött vissza. "Meg sem állt" Indonéziáig, amely szerinte a világ legszebb része. Az első naptól az utolsóig - egészségügyi okokból kellett visszatérnie 1981-ben - felejthetetlen volt. A Bécsben élő kedvesnővér most azon fáradozik, hogy a verbiták női ága külföldi segítséggel ismét megtelepüljön Magyarországon.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||