Irodalmunk majdnem elfeledett kiválósága

Sarkadi-bemutató a Térszínházban

Az értelmiség válságáról, a színház identitást megtartó szerepéről beszélgettünk Bucz Hunorral, a Térszínház vezetőjével, a közelmúltban befejeződött erdélyi turnéjuk után, és Sarkadi Imre Oszlopos Simeon című darabjának bemutatója előtt.

Jelenet a darabból - Szamosvári Gyöngyvér és Benedek Gyula

Az erdélyi útról, amelynek során öt településen, hat előadásban játszották Vörösmarty MihályBujdosók című drámáját, s egyszer a Magyarföldi szentek című összeállítást, nem csak szép élményekkel tért haza a társulat. Előadásaik sikeréhez - ahhoz, hogy Vörösmarty veretes nyelvét, a hatszáz éves történetet, mint a máig érvényes reformkori mondanivaló hordozóját, jól érti az erdélyi közönség - nem fér kétség. Maga a produkció is sikeres, ezt igazolja az előadást többször kitüntető nyíltszíni taps. A rendező szomorúságát az okozza, hogy úgy tapasztalta, a kilencvenes években létrejött erdélyi magyar színházak műsorpolitikája nem szolgálja igazán a színház közösségépítő hivatását, és így a magyar nyelv ügyét sem, mert nem tekintik szívügyüknek a szórványban és a kistelepüléseken való tájolást. Produkcióik zöme elő sem adható másutt, mint a saját színházukban. A Térszínház előadásainak sikere mindenesetre megerősítette az alkotókat abban, hogy szükséges színházat vinni a szórványba, Erdélybe és a Partium kis falvaiba.

A magyar kultúra nagy veszteségének mondja Bucz Hunor a tényt, hogy Sarkadi Imrét, az 1961-ben fiatalon meghalt írót, a Móricz Zsigmond, Németh László nevével jelezhető vonulat kiváló folytatóját szinte elfelejtették az utóbbi évtizedekben. Az ötvenhat utáni irodalomértékelés megpróbálta a beteges, individualista lélek hagymázas szüleményének beállítani nagy drámáit, holott ezek, a Térszínház rendezője szerint, korszakos remekművek. Ilyen a most bemutatás előtt álló Oszlopos Simeon is. A darab hőse, Kis János kérdése: lehet-e változtatni a dolgokon azzal, ha tovább rontjuk a rosszat. A Szentírás példázata, amely Aranynál, Móricznál is föllelhető, visszacseng Sarkadi művében is: "Lássuk, Uramisten, mire megyünk ketten!" Oszlopos Simeon - Kis János fordított szent, nem ellenállni akar a rossznak, hanem még tovább rontaná a világot. Mi indítja ezt a "szellemi zsellért" erre? A darab rejtjelezett üzenete szerint az a mély tragédia, amely ötvenhat leverése után a főhős keserűségét okozza. Bucz Hunor úgy látja: Sarkadi Imre látnoki módon az ötvenhat utáni értelmiség sorsát sűríti Kis János figurájába. A Térszínház bemutatóját pedig nemcsak a darab kiválósága, hanem az is indokolja, hogy az értelmiség válsága ma is tart.

Térszínház 1033 Budapest Fő tér 1. Tel.: 388-4310, Jegyrendelés: 214-5431

Az Oszlopos Simeon bemutatója: november 24., további előadások: november 26., 27., 29., 30., december 1., 3., 4., 5.

- szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu