"Tanú az égbolt peremén"

A XIII. században lépnek előtérbe a női szentek, sok közülük sajátságos modellé vált a kor lelkiségtörténetében. A "legnépszerűbbek" közé tartozik Árpád-házi Szent Erzsébet, akit egyként magáénak vallott/vall Magyarország és Thüringia. IX. Gergely pápa 1235-ben, amikor Erzsébetet szentté avatta, "drága gyöngy"-ként említette őt Kasztíliai Beatrix királynőnek. Lajos őrgróf felesége erős jellemével, karitatív szeretetével meghatározó lett Hispánia legnagyobb középkori szentjére, a rokon portugáliai Erzsébetre, aki II. András királyunk második házasságából született Jolánta nevű leányának volt az unokája.

Erzsébet szentté avatása után európai uralkodóházak "versengtek", hogy kellően hangsúlyozzák családi kapcsolatukat vele. II. Frigyes császár Cortonai Illés ferences rendfőnöknek levelet írt, kiemelte az Erzsébettel (távoli) rokonságát, amely őt az "új királyi származású" szenthez kapcsolja. Megjegyzése (párhuzama) külön is érdekes a szentségről alkotott uralkodói felfogás miatt: "Megváltónk, Názáreti Jézus Krisztus és Dávid királyi nemzetségéből származott." Az erősítő hivatkozás mintha az antik gondolatot követné: Augustus császár fölkérését Vergiliushoz: írja meg (uralkodói méltóságához híven), honnan is jött! A dinasztikus érzékenység a származás kérdésében legalább annyira érzékeny volt, mint a jelképi átértelmezés: pogány tartalom helyére a keresztény jóhír lépett. Caesarius von Heisterbach poétikus elmondása kiszínezi Szent Erzsébet 1236. évi "fölemeltetését" Magdeburgban: Frigyes császár "szürke tunikában, mezítláb, nagy áhítattal és alázattal" jelent meg Erzsébet sírjánál, hogy - fejedelmek segítségével - a vállán vigye az ólomkoporsót új nyughelyére. Aranykoronát adományozott Erzsébet fejereklyetartójára...

Vajon mi lehetett az Árpád-ház e nemes hajtásának titka, a népszerűségéé, amely korunkig elkísérte, s a költőket, zeneszerzőket, képzőművészeket ma is inspirálja?

1209-ben poros vándorok érkeztek a Lateránba -, a pápai fogadóhelyiségbe: Assisi Szegénye s tizenkét társa, hogy III. Incétől rendalapításhoz engedélyt kérjenek. "Először nézett egymás szemébe a világtörténelem legnagyobb pápája és legnagyobb Szegénye" - írja Hermann Egyed. Ferencnek elegendő volt a megerősítő (le nem írt) szó is, az engedély; a történelem azóta megerősítette: ez a szó a pápa legsikeresebb intézkedései közé tartozik - túl a nagypolitikán.

Ferenc százada a szociális segítség virágkora; a gyengén szervezett állam helyett számtalan, "az egyház irányítása alatt lévő szociális alapítvány" tevékenykedett. Igazi karitatív életmód formálódott, amelyre korábban is volt jó néhány előpélda (bencés imaszövetségek, laikus csoportok, lovagrendek ténykedése, Szent Norbert harmadrendje.) A koldulórendek - főleg a ferencesek - eljutottak a szegénység mint ideál "emberileg megközelíthető pontjáig", s a laikusoknak feleletet adtak a vallási kérdéseikre, amelyekben jelen volt a szegénység "kezelésének" szociális feladata.

Erzsébet házasságkötésének évében Eisenachban megjelentek Assisi Szentjének társai, s Lajos felesége, akiben sok természetes "ferences jellemvonás" volt (derű, igénytelenség, adományozó készség), azonnal megkereste a gvárdiánt, s a lelki vezetését rábízta. Ő, aki addig "amúgy ösztönösen" ajándékozott, rendszerességet tanult a szociális szolgálatban, s bizonnyal a harmadrendes életstílust vette át: órákig ült gyerekágyas asszonyok mellett, betegeknek menedékhelyet alapított, nem irtózott a poklosoktól, a társadalom kivetettjeitől. Az önlegyőzésben jeleskedett. A fellángoló nyomorban intézményesen gondolkodott: szegényházakat alapított, férjét igazságszeretetre, szociális érzékenységre nevelte. Lajos halálával minden megszakadni látszott. Elüldözték, de Marburgban fölvette a ferences harmadrendiek ruháját, a városban és Gothában kórházakat építtetett. Marburg kórházának kápolnáját Ferenc tiszteletére szenteltette.

Karitatív munkája nem lanyhult, s ez a földöntúli szeretet küldhette az ég madarait házának eresze alá, hogy a halála órájában énekkel búcsúztassák - mint korábban Ferencet búcsúztatták. Ismeretlen madarak.

Ünnepéről - róla - nem egészen egy évszázad múltán így zeng a himnusz:

A napja üdvös égi fény;

Amit csak ígért a remény

Tanú az égbolt peremén!

Tóth Sándor

A képen Árpád-házi Szent Erzsébet képe látható a római Ara Coeli-bazilikából.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu