A legfontosabb és legtörékenyebb egység

Családkonferencia Máriabesnyőn

A Magyar Katolikus Családegyesület a nyolcadik családkongresszust rendezte az idén, mint a legtöbb korábbit, ezt is Máriabesnyőn. A mintegy harminc házaspár, családpasztorációval foglalkozó lelkipásztorok és szerzetesek számára Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök megnyitóját követően Bíró László püspök, Farkas István piarista tanár, Blanckenstein Miklós plébános, Szemkeő Judit államtitkár, Andrásfalvy Bertalan profeszszor, Bajzák Erzsébet M. Eszter iskolaigazgató, Radnai Jenő családreferens, Horváth Szabó Katalin professzor,valamint Bittsánszky János és Sára tartott előadást november 8. és 10. között. Az idei fő téma abból adódott, hogy húsz évvel ezelőtt adta ki a Szentatya a katolikus családról szóló tanítását, a Familiaris Consortiót. A valóban családias jellegű konferencián tudósítónk Andrásfalvy Bertalan előadását hallgathatta meg, s Bíró László családreferens püspökkel sikerült beszélgetnie arról, hogyan értékeli ő a családdal kapcsolatos pápai tanítást.

A család és nevelés keresztény hagyományának megszakadása nem új keletű a magyar népnél sem - mondotta Andrásfalvy Bertalan. A szekularizáció a paraszti közegben is megindult a jobbágyfelszabadításkor, sőt már előbb. A család mégis a legfontosabb, bár a legtörékenyebb egysége a társadalomnak. Ellentéteket fog össze, férfit és nőt, gyereket és felnőttet, fiatalt és öreget... Nem áll meg egymagában, jól tudták ezt a régiek. A család, a fiatal anya, a fiatal lány támogatásának számos "intézménye" alakult ki a paraszti társadalomban. Ilyen segítő például a keresztanya, a "mátka", aki főz keresztleányának gyerekágyas anyja helyett, s ő kíséri el első búcsújába a kislányt, aki ezután lesz feljogosítva arra, hogy az idősebb lányokhoz csatlakozva "nagylánykodjék".

Andrásfalvy Bertalan néprajzprofesszor szólt arról is, hogy a néphagyomány, a mai szokásokkal ellentétben, nem ismeri a játékban a versengést, nincs győztes és legyőzött. A mese, a parasztgyerek "karriertörténete" a helyes értékrendet fejleszti, a tánc nem pusztán a párválasztás, de az összehangolt mozgás megtanulásának eszköze is. Az egyházi és családi ünnepeken olyan "szerepet" kaptak a gyerekek, amely csak az övék lehetett. Ugyanakkor az idősebbekre figyelve megtanulták azt, amire ma senki sem figyel, hogy az érzelmek kifejezésére milyen nagy szükség van. Ennek eszköze például a népballada, az ének. Megismerte a gyermek a paraszti világban a szentség fogalmát, s azt is, hogy az ember előretörekvése, gazdagodása nem mehet mások kárára. A több ezer éves modell elmúlt, de a tanulságai itt vannak velünk, ne dobjuk ki őket! - mondotta Andrásfalvy Bertalan.

Bíró László püspököt a "Familiaris consortió"-val kapcsolatos személyes gondolatairól kérdeztük, aki szerint a körlevél legfontosabb erénye, hogy pontosan megfogalmazza a katolikus család minden ismérvét. Ma efféléket is hallani: család az, amelyik egy hűtőszekrényből étkezik. Az ilyen és hasonló, valójában a család és a házasság fogalmának kiüresedését mutató meghatározások helyett II. János Pál pápa pontosan elmondja, mit tart a házasságról, hogyan látja a család szerepét a társadalomban és az egyházban. A körlevél hibájául róják fel, hogy túlságosan idealisztikus képet fest a családról, de Bíró László szerint ez inkább erény: mer ugyanis eszményeket megfogalmazni. Világosan mutatja a házasság szentségén alapuló család képét, de szól a csak polgári kötésben élők az úgynevezett "együttélők" közötti különbségről is. Szól arról, hogyan segít a "családegyház" abban, hogy családiasabb legyen a "nagy egyház" élete, hogyan indítja az egyház a családot a maga ünnepeinek, liturgiájának a kialakítására, megélésére.

Vajon a keresztény családok mennyire veszik komolyan a "Familiaris consortio" eszményeit? - kérdeztük, s Bíró László úgy vélte: teljes egészében valószínűleg kevesen. Az ő tapasztalata szerint a plébániaközösséghez vagy valamely lelkiséghez szorosan tartozó házaspárokat tesz képessé ez a háttér arra, hogy házasságuk és családjuk egyházat és társadalmat hosszú távon formáló erő legyen.

A család imádságára vonatkozó kérdésre Bíró László így válaszolt: "A család imádsága elszárad a házaspár imája nélkül, a házaspár imája rutinná lesz, ha nincs mögötte a személyes imádság."

A család évében, 1994-ben indult a családpasztorációs munka segítésére Máriabesnyőn a konferenciák sorozata. Célja a plébániai családpasztoráció erősítése mellett értékfelmutatás a társadalom számára. A témák között szerepelt: a családok helyzete, válságtünetek, házasságelőkészítés, bioetikai kérdések, a család a magyar egyházban, családi életre nevelés, házastársi szerepek a nevelésben, a házasság, mint szentség, erősítendő pontok a párkapcsolatban, magyar családok a püspöki konferencia körlevele tükrében, életszentség a családban, szexualitás a családban, a család egészsége, drogos a családban, apakép és férfiszerep a családban, szekták, a család mint a Szentháromság ikonja, roma családok a magyar társadalomban.

Hazai előadók voltak többek között: Pálhegyi Ferenc, Kállai Emil SchP, Blanckenstein Miklós, Székely Ilona, Nemeshegyi Péter SJ, Németh Margit, Kopp Mária, Beöthy Molnár András, Gál Péter.

A legnevesebb külföldi előadó Truillo bíboros, a Pápai Család Tanács elnöke.

Bemutatkozott a Katolikus Nőfórum, több alkalommal családpasztorációval foglalkozók a határon túlról, a Schönstatti Családmozgalom, a Házas Hétvége, a Kamilliánus családmozgalom, a Fokoláre.

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu