Nem az a cigány, akinek a bőre sötét

Nevelési konferencia a kaposvári püspökségen

Somogy, Tolna és Baranya csaknem kétszáz pedagógusa sereglett össze a kaposvári püspöki székházban, ahol "Az óvodás korú, hátrányos helyzetű (elsősorban cigány) gyerekek nevelése" címmel rendeztek konferenciát. A szakembereket Balás Béla kaposvári püspök köszöntötte.

- A kereszténység nem valamiről, hanem valakiről szól - hangsúlyozta a megyéspüspök. Jézus Krisztus Evangéliumának hetven százaléka gyakorlat:csupa hétköznapi, morális kérdésre adott válasz. Jézus megdicséri a hátul álló vámost, aki nem tud dicsekedni sikeres gyakorlatokkal. A mi szentjeink nem személyi kultuszok hordozói, hanem eleven dokumentációi az embert szerető Isten lehajlásának. Köztük van a csavargók barátja, Don Bosco, vagy a modern korból a világszerte ismert és tisztelt Teréz anya, s a még élő tengerésztiszt, Jean Vanier, a Bárka Közösség alapítója is.

*

A cigányságról szólva a püspök egy régi történetet idézett fel.

1977-ben, amikor plébánosként Bajótra került, egy cigány férfi kopogtatott az ajtaján. Virágot szorongatott a kezében, és egy könyvet hozott neki ajándékba: az Európai ellenállók leveleit. A fiatal pap elképedt azon, hogy ilyen ajándékkal fogadja az egyik falubeli, hiszen közülük senki nem tudhatta, hogy a BM lassan már egy évtizede figyeli. A váratlan látogatóról kiderült, hogy szenvedélyes olvasó, és egyre gyakrabban kért kölcsön könyvet a plébánostól. A köteteket nem hozta vissza azonnal; miután elolvasta, öt-hat bajótinak adta tovább. Természetesen a Bibliát is olvasta, hallgatta a rádió vallási műsorait. Odahaza meg idős édesanyját ápolta - patyolattiszta szobában, ahova minden első pénteken elvárta a plébánost, hogy az megáldoztassa édesanyját. A férfi annak idején "kék ávós" volt, 1956-ban elkapták, falhoz állították egy budapesti laktanyaudvaron, és hajszál híján agyonlőtték. Ez a sokk elgondolkodtatta: leszerelt az ÁVO kötelékéből, kilépett a pártból, beiratkozott a gimnáziumba. Akkor döbbent rá: minél nehezebb valami, annál szebb. Nehezen ment neki a kémia meg az ábrázoló geometria, de elvégezte az iskolát. Időközben megtért, s most leszázalékolva él fehér feleségével. Az erdőt járja, virágot szed, és terméseket gyűjt. Amikor nyolc éve létrejött a kaposvári püspökség, egy háncsból készített lábtörlőt küldött a megyéspüspöknek.

- Ez a történet is igazolja, hogy nem az a cigány, akinek a bőre sötét - summázott Balás Béla -, de ha mi nem segítünk a cigányoknak, akkor elpusztítják egymást, s egy idő után valószínűleg bennünket is. A teremtés szeretetével kell feléjük fordulni, hazát kell adni nekik, ahol gyakorolhatják a nyelvüket, a vallásukat.

*

Takács Éva, a Kaposvári Egyetem Népismereti és Romológia tanszékének vezetője a magyarországi cigányokról értekezett, Szabóné Gondos Piroska, az óvodapedagógiai tanszék vezetője a kisebbségi és a közoktatási törvény irányelvei alapján a cigány gyerekek nevelési lehetőségeiről beszélt. Mint mondta: társadalmi összefogással lehet csak eredményt elérni, s ebben a pasztoráción keresztül az egyháznak is nagy szerep jut. Az alapképzésben, és ezzel párhuzamosan a pedagógusok továbbképzésében próbálnak előbbre lépni, s megtaníttatják azokat a technikákat, módszereket, amelyek birtokában a pedagógus képes kommunikálni a roma gyerekekkel és szüleikkel.

Prónai Csaba professzor, az ELTE tanára írásban megküldött előadása a cigány etnikum szóródását vizsgálta. A romák sok helyen jelen vannak, de a cigánykutató véleménye szerint a köztük lévő különbségek a társadalom által felnagyított különbségek. Somos László kaposfői esperes arról szólt, hogy a cigányok vallásosak a maguk módján: az egyházhoz a keresztelés és a temetés révén kötődnek. Az egyháznak azonban - mint a Föld valamennyi népéhez - a cigánysághoz is missziós küldetése van.

Jovánovics Ágnes a Baranya megyei Alsószentmártonból érkezett, ahol egy színtiszta cigány óvodát vezet. Előadásában a fejlesztés lehetőségeit illusztrálta. Az óvodai foglalkozások két nyelven, magyarul és cigányul folynak. A kaposszentjakabi óvodába magyar és cigány gyerekek egyaránt járnak. A nevelés színtereiről és az alkalmazott módszerekről, nevelési eszközökről Schelinger Jánosné vezető óvónő számolt be.

Mint megtudtuk: a pedagógiai főiskolai kar és a kaposvári püspökség közösen nyert egy Phare-pályázaton, amelyben a hátrányos helyzetű, elsősorban cigány óvodások fejlesztésére dolgoztak ki egy projektet. A mostani tanácskozás ennek az első állomása volt, amelyet újabbak követnek majd.

Lőrincz Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu