 |
 |
 |
 |
2001.11.18
|
|
 |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
|
|
A szép magyar beszédtől - Szent Kelemen ünnepéig Látogatás a büki plébánián Bükfürdői tartózkodásom alatt hallottam az üdülőktől, hogy a falu szélén lévő templom kiemelkedik a román kori katolikus templomok közül. Bár a későbbi, XIII-XIX. századi átépítések során sok változás történt benne, Felsőbüki Nagy István 1732-ben jelentős átalakítási munkákat végeztetett, a freskókat Storno Ferenc festette, az orgonát a pécsi Angster műhelyben építették 1738-ban... Itt található Felsőbüki Nagy Pál síremléke, akinek már ősei is a templom patrónusai voltak... Amikor betértem, éppen kezdődött a szentmise. Egy-egy diáklány olvasta a kijelölt szöveget: szépen, nyugodtan, tisztán ejtve a szavakat. Az utolsó padban ültem, de minden szó jól érthető volt, láttam, mennyire odafigyelnek a hívek. Hasonlóan megfogta hallgatóit a plébános szép magyar beszéde. A mise végén nem tudtam úgy kilépni a templomból, hogy ne kérdezzem meg, hogyan válogatja így össze a szépen beszélő fiatalokat? - Jó magyartanáraim voltak a győri bencés gimnáziumban - mondta Horváth Imre plébános - Bognár Lambert és Jáki Teodoz személyében. Fontosnak tartom a nyelv ápolását, és azt, hogy tovább adjam az ő tanításukat. Egy nemzet életében a nyelv az egyik összetartó kapocs, amelyet erősíteni kell. Ezt várom el tanítványaimtól hittanórán, kiránduláson is. Így készülök velük az egyházi ünnepekre. lányokkal... A plébános szavai Kosztolányi sorait juttatták eszembe: "Csak anyanyelvemen lehetek igazán én... Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható." Horváth Imre aztán a templomról beszélt, amelyről egy 1697-ből származó iratban ez olvasható: "Ezt a templomot Isten és Szt. Kelemen pápa tiszteletére ajánlották..." - Bük nagyközség és temploma, Bükfürdővel együtt november 23-án, Szent Kelemen pápa és vértanú emléknapján, jubileumi búcsúra készül. Szent Kelemen tiszteletét egész Magyarországon csak három templom őrzi: a szigetközi Liptó, ahol szintén gyógyvizet találtak, Kesztölc (Dorog mellett), ahol bányászatból élnek, és Bük, ahol az Európa-hírű gyógyvízből élnek az emberek. Hogyan kerülhetett ide Szent Kelemen tisztelete, hiszen ő Szent Péter apostol harmadik utódaként kormányozta az egyházat az I. század végén? Történészek szerint Cirill és Metód, a szlávok térítői, útjuk során átvonultak a Dunántúlon és magukkal hozták Rómából Szent Kelemen ereklyéit, s talán akkor választotta az itt élő közösség Kelement égi patrónusnak. Mi már látjuk, hogy nem véletlenül választottak egy vízfakasztó szentet! Hogy épp a mi századunkban találtak rá a föld mélyében rejlő kincsre, az nem a mi érdemünk, de a mi felelősségünk, hogy jól sáfárkodunk-e Isten adományával. A magyar millennium évében került a büki plébánia homlokzatára Szent Kelemen mozaikképe. Krizsán István büki festőművész alkotását Bíró László püspök áldotta meg. November 23-án 17 órakor Pápai Lajos győri megyéspüspök ünnepi szentmise keretében zárja le a tavaly kezdődött Szent Kelemen-évet. A szentmisén a győri karmelita templom Cecília kórusa énekel, Hoffmann László vezetésével. Szeretettel várjuk erre a szentmisére és a vasárnapi búcsúba mindazokat, akik szeretik és ismerik a büki templomot, tapasztalták már a büki gyógyvíz áldását. Szent Kelemen példája azt üzeni számunkra, hogy az új évezred akkor lesz nékünk oázis, ha rátalálunk a szeretet tiszta forrására, Krisztusra... Schelken Pálma
|
|
|
|
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||
