|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Rászoruló testvéreink szolgálatában Tízéves a Magyar Karitász Nagyszabású jubileumi találkozó helyszíne volt az elmúlt szombaton a gödöllői Szent István Egyetem sportcsarnoka. Éppen tíz éve annak, hogy Magyarországon a püspöki konferencia jóváhagyásával Frank Miklós atya vezetésével újjáéledt a karitászmozgalom. Az egész napos programsorozat keretében - melyet a Magyar Karitász év elején kinevezett országos igazgatója, Nagy Károly atya és Adányi László főtitkár vezetett - mindazon szervezetek és kezdeményezések bemutatkozhattak, melyek ebben a közösségben végzik áldozatos segítő munkájukat. A vendégek között volt a köztársasági elnök felesége, valamint "szakmai" küldöttek Lengyelországból, Szlovákiából, Kárpátaljáról, és Erdélyből. Takács Nándor "karitászpüspök" megnyitójában kiemelte a világszerte ismert és tisztelt Árpád-házi Szent Erzsébet, a tevékeny, szolgáló szeretet szentjének példáját, aki anyagi és lelki javait egyaránt rászorulók megsegítésére fordította. A karitásztevékenység egyházunk hitelét alátámasztó evangelizációs munka - hangsúlyozta a püspök. A mostani összejövetel - mondotta - közös hálaadás, ami lehetőséget ad arra, hogy megerősödjünk a hitben, és testvéreink szolgálatában. Karl Josef Rauber pápai nuncius ünnepi beszédében tolmácsolta II. János Pál pápa jókívánságait és különleges áldását. Köszönetet mondott az eddigi munkáért, és utalt az elmúlt tíz év eredményeire. Szorgalmazta, hogy a Magyar Karitász eddigi feladatai mellett a keresztény segíteni akarás új területeire is terjessze ki tevékenységét. Ilyen egyházi beavatkozást igénylő karitászfeladat lehet többek között a házassági, családi és életviteli tanácsadás, vagy a várandós anyák támogatása. Az egyház szeretetszolgálati tevékenységéhez azonban - a szubszidiaritás elvének megfelelően - állami támogatásra is szükség van. A program első részében két plébániai (Mélykút, Budapest-Káposztásmegyer) és két egyházmegyei (Debrecen-Nyíregyháza és Szombathely) karitászcsoport mutatkozott be. A pódiumra lépők közül egyesek szabályos beszámoló formájában ismertették munkájuk eredményét, videokivetítővel illusztrálva a mondottakat, mások a bizonyosságtól átitatott tanúságtétel eszközével éltek. A szombathelyi csoport tagjai vidám, zenés színdarab keretében összegezték mondanivalójukat. Ezt követően az egyes szakterületek kaptak bemutatkozási lehetőséget, így a romákat segítő Collegium Martineum, a Hallássérült Pasztoráció, a Házi Szakápolási és Fogyatékosokat Támogató Szolgálat, a Szellemi Sérült Testvéreinkért Alapítvány, a mozgássérülteket támogató Caritas Collectio, a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, a budapesti Nyugati pályaudvaron működő vasúti szociális szolgálat, a Vakok Batthyány László Gyermekotthona, és a nagyiványi Idősek Otthona. A számtalan lelkesítő, elgondolkoztató, vidám vagy éppen megrendítő megnyilatkozás mind arra hívta fel a figyelmet, hogy a segítő tevékenység, minden nehézségével együtt örömteli szolgálat, mely a maradandó, mély emberi kapcsolatok kialakítására építve a valódi, közösségi egyházat bontakoztatja ki. Pallós Tamás
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|