Uj Ember

2001.11.18
LVII. évf. 46. (2781.)

Főoldal
Címlap
Szent Márton nemcsak a múlté
Lampionos felvonulók ünnepeltek Szombathelyen
Hite, példája legyen útmutatónk!
Apor Vilmos eméke Rómában
Rászoruló testvéreink szolgálatában
Tízéves a Magyar Karitász
Izraelben keresztény diákokat támadtak
Lelkiség
Ez még nem a vég
"Tanú az égbolt peremén"
Szentáldozás régen és ma (4.)
ÉLET ÉS LITURGIA
A hét liturgiája c év
Katolikus szemmel
Ünnep és ünneplés
Együgyű kérdések
Jegyzetlap
A vonalzó
(ezerötszáz gyors)

LAPSZÉL
Élő egyház
Szent Imre-napi ökumenikus együttlét
Keresztény ifjúsági találkozó Nyíregyházán
Nem az a cigány, akinek a bőre sötét
Nevelési konferencia a kaposvári püspökségen
A szép magyar beszédtől - Szent Kelemen ünnepéig
Látogatás a büki plébánián
Ministránsvezető-képző
Élő egyház
Új boldogok
Micsoda különbség
"Misszós fesztivál" Lengyelországban
Akik segítik a szinódusi öszszegzést
Martini bíboros Afganisztán bombázásáról
Francia püspökkari ülés Lourdes-ban
Fórum
A zsoltárfordításról 6. rész
A "csodásérem"
Könyvespolc
Mi terem a magyar szívében?
Az Olvasó írja
Mikor halt meg Szent Lukács?
Fórum
A legfontosabb és legtörékenyebb egység
Családkonferencia Máriabesnyőn
Megnyitjuk-e az ajtónkat és a szívünket?
Irodalmunk majdnem elfeledett kiválósága
Sarkadi-bemutató a Térszínházban
Márton Lajos
Evangélikus Élet, 2001. november 4.
LAPSZEMLE
Szombathelyi Egyházmegye
Türelmes, őszinte segítségnyújtás
Tízéves a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász
Műemlék templomokat restauráltak az Őrségben
Lámpás
Templom épült Németfalun
Ifjúság
Erzsébet neve napján
Krakkói jegyzetek
Táborozni jó
Zsírok és olajok
EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS
Óriásplakátok között
Rejtvény
Tíz év alattiaknak
Kultúra
Búcsúzás
Lélekfolt
Itt járt két lány
Testvérek törvénye
Mozaik
A földicseresznye és mérgező rokona
A művészet: szeretet
Márton-napi fények
Aranymise
Diakónusszentelés
Meggyalázott kálvária

 

A "csodásérem"


1830. november 27-én az irgalmas nővérek párizsi anyaházának kápolnájában Szűz Mária Labouré Katalin nővér közvetítésével ajándékozta a világnak a "csodásérmet". Később - lelki vezetője utasítására - Katalin így írta le látomását: "A Szent Szűz félgömbön állt. Hófehér ruhája a hajnalpír színében játszott. Kezében egy kisebb gömböt ajánlott fel Istennek: E gömb jelenti az egész világot, és minden egyes embert. A Szűzanya ujjain ékköves gyűrűk fényt sugároztak a földre: ´Ezek a kegyelmeket jelentik, melyeket azokra árasztok, akik kérik.´ Majd eltűnik a kis gömb. A Szent Szűz anyai szeretettel tárja kezét a föld felé, alakja köré ovális keret képződik a felírással: Ó, bűn nélkül fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, akik hozzád menekülünk!´Készíttess érmeket erre a mintára. Akik bizalommal hordják, sok és nagy kegyelemben részesülnek´ - hallom a megbízást, majd megfordul a kép. Nagy M betűt látok kereszttel, alatta a két Szent Szív: Jézusé töviskoszorúval és Máriáé tőrrel átszúrva. Az egészet 12 csillag veszi körül. Amikor arra gondolok, hogy nem kell-e ide is felírás, hallom a feleletet: ´az M és a két szív eleget mond´ - ezzel a jelenés véget ért."

Látomásairól és küldetéséről Katalin beszámolt lelkiatyjának, aki sokáig nem hisz neki. Végre két év múlva mégis megemlíti Párizs érsekének, aki figyelmesen hallgatja, majd elrendeli, hogy készítsék el az érmeket. "Ez is eszköz a Szent Szűz tiszteletére" - mondja.

Az első csodás kegyelmet mindjárt megtapasztalhatta az érsek maga.

Azóta számtalan testi-lelki gyógyulás, imameghallgatás, Szűz Mária különös védelme kíséri az érem útját. A nép hamarosan a "csodás" jelzővel látja el. Gyorsan elterjedt az egész világon. 1836-ban az érsek kivizsgáltatta az éremmel kapcsolatos csodákat. Szerették volna hallani a látnokot is. Katalin nővér kérte lelkivezetőjét, hogy ne árulja el kilétét - ez a Szent Szűz határozott kívánsága - haláláig ismeretlen maradt. Ő a bizalom és hallgatás szentje.

Labouré Katalin1806. május 2-án született Közép-Franciaországban, vallásos, 11 gyermekes családban. Kilencéves volt, amikor meghalt az édesanyja. Fájó szívvel karolta át a Szent Szűz szobrát, kérve: "Ezután Te légy anyám!" - az elárvult családnak ő lett kis gazdasszonya, munkájához az imádságból merít erőt. 18 éves korában érezte Isten hívását. Álmában Szent Vincét látta, aki a betegek ápolására buzdította. Sok nehézség után 1830 áprilisában kezdte meg a noviciátust a Szent Vince Szeretet Leányai Társulat párizsi anyaházában. Ekkor kezdődtek a látomásai.

Katalin nővér élete nagy részét Párizs egyik munkásnegyedében - Reuilly-ben - töltötte. 45 éven át nagy szeretettel, türelemmel gondozta itt a szegény öregeket. Azon fáradozott, hogy békésen éljék le hátralevő napjaikat. Amikor már nehezen tudott járni, a portán teljesített szolgálatot, mindenkinek jó példát adva. "Istent látta mindenben és mindent Istenben látott" - hangzott el a szentté avatásakor. Negyvenhat éven át őrizte gyönyörű titkát. Az érdeklődők kíváncsi kérdéseit mindig ügyesen kivédte - elterelve magáról a figyelmet.

Halála előtt főnöknőjével közölhetett mindent. "Én csak puszta eszköz voltam. A Szűzanya nem az én kedvemért jelent meg" mondotta. Alázatos és egyszerű volt 1876. december 31-én bekövetkezett haláláig.

1933-ban avatta boldoggá XI. Piusz pápa.Ekkor exhumálták, 57 év után. Teste teljesen épségben maradt, sőt kezeiről - melyek életében magán viselték súlyos ízületi betegségének nyomorító jeleit - eltűntek a betegség jelei. "A bőr és izomzat ép, csontok, porcok rugalmasak, köröm, haj természetes állapotban. Szeme is ép, még kék színét is megőrizte" - olvasható az exhumálási jegyzőkönyvben.

1947-ben XII. Piusz pápa avatta szentté. Ő mondotta róla: "... Katalin nővér a XIX. század egyik legkiemelkedőbb szentje és misztikusa, akinek hitelességét már életében csodák tanúsították..."

A jelenések kápolnája - a párizsi Rue du Bac 140. - Lourdes után a leglátogatottabb kegyhely Franciaországban.

XIII. Leó pápa 1884. július 23-i dekrétumában rendelte el a Csodásérmű Boldogasszony ünnepét november 27-re. 2001. november 27-én - mint minden évben - délelőtt 10 órakor ünnepi szentmisére hívják Szűz Mária tisztelőit az irgalmas nővérek budapesti kápolnájába (XI., Ménesi út 27.).

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: webmaster@storage.hu